Golemi [ BEFEJEZETT ]

9.fejezet - A legendás ló

Zoja másnap egész este Golemit kereste. Igazából nem remélte, hogy megtalálja, de a lovaknak megígérte, hogy keresni fogja. Már hajnalodott, és úgy gondolta, hogy itt az ideje, hogy visszaforduljon. Az anyja ilyenkor szokta kelteni, vagyis ha nem siet, annak nagyon rossz következményei lesznek. Zoja futásnak eredt. Ekkor azonban nyerítést hallott, ami egy mező felől érkezett. Zoja egy fa takarásából kinézett, és egy hatalmas, koromfekete lovat pillantott meg. Zoja ereiben még a vér is megfagyott, és a szíve kihagyott egy ütemet. Azonnal elfelejtette, hogy időben kellene hazaérnie.
"Ez csak is Golemi lehet"-gondolta- "Oda kell mennem hozzá"
Zoja összeszedte az összes bátorságát, és kilépett a tisztásra. Golemi felkapta a fejét.
- Nem akarlak bántani Golemi. Nem vagyok rendőr. A lovaknak akarok segíteni- beszélt Zoja folyamatosan az állathoz, és szép lassan feléje közeledett- Golemi mutasd az utat a hegy felé.Vezess minket! Adj reményt és biztonságot a lovaknak!
Zoja már csak pár méterre volt a hatalmas, éjsötét állattól, amikor Golemi felágakodott, és a sörénye megcsillant a holdfényben. Zoja nagyon megijedt, de esze ágában sem volt elfutni. Tovább beszélt a lóhoz:
- Ne fuss el, nem akarlak bántani!Ne menj el!
A ló befejezte az ágaskodást, ismét négy lábon állt. Zoja végre odaért, és megsimogatta az állat fejét, aki békésen tűrte.
- Szeretnék felülni a hátadra!- jelentette ki végül, és a villámnál is sebesebben ugrott rá a lóra.
Nem sokon múlott, hogy nem esett le róla. De szerencsére még időben megkapaszkodott Golemi fekete sörényében, és feltornázta magát a hátára. Ekkor a ló hatalmasat nyerített, majd felágaskodott, és elrohant Zojával az éjszakába. A lány úgy érezte, mintha repülne, és Golemi szárnyakat kölcsönzött volna neki. Nem tudta, hogy hová megy vele a ló, de nem is érdekelte. Nem akart gondolkozni, csak élvezni akarta a számára soha véget nem érő száguldást. A Nap már magasan járt az égen, amikor Golemi visszafordult Zojával a mező felé. Amikor odaértek, a lány engedelmesen leszállt a hátáról, a ló pedig a szélnél is sebesebben vágtatott el.
- Viszlát Golemi!- suttogta megrendülten Zoja.