Golemi [ BEFEJEZETT ]

5.fejezet - Veszély közelében

- Mindenki rejtőzzön el!- vette kézbe az irányítást Fehér- Csip-csip, te őrködj! Csillag, vidd minél messzebbre Zoját! Nem szabad észrevenniük, hogy itt tartózkodik!
A csapat egyik fele Fehérrel, a másik pedig Ősszel tartott. Csillag és Zoja egy harmadik irány felé indultak. A lovaknak pont időben sikerült elhagyniuk a rejtekhelyüket, ugyanis a rendőrök betörtek. Mindenki alaposan szétnézett, hátha találnak valamiféle lovakra utaló jelet. Ekkor egy rendőr felkiáltott:
- Itt nyomok vannak!
A felettese odament, és valóban egy patanyomot pillantott meg a friss avarban.
- Emberek! Mindenki induljon észak felé! Én viszont itt maradok, hátha visszatérnek ezek a dögök- utasította a százados.
Eközben Csillag és Zoja nem is sejtette, hogy a rendőrök a nyomukban vannak. Már több, mint fél órája vágtattak, amikor hirtelen Zoja panaszos nyihogásra lett figyelmes.
- Te is hallod?-kérdezte Zoja a társát.
- Igen. Oda kell mennünk!- felelte határozottan Csillag.
Zoja leugrott a ló hátáról, és lassan a hang iránya felé közeledett. Ekkor széthajtotta az egyik bokor ágait, és megpillantott egy szürke, barna foltos lovat. A szerencsétlen állat több sebből is vérzett, ráadásul ki volt kötve egy fához, így még csak el se tudott menekülni. Valószínűleg a rendőrök bánhattak így vele.
- Ki kell onnan szabítanod- közölte a nyílván való tényt Csillag.
Zoja a lehető leglassabban haladt az állat felé. Amikor azonban készült volna elhaladni a ló mellett, az dühödten felnyerített, és a patáját a földhöz csapkodta, ahonnan szikra tört elő.
- Nyugalom! Nem akarlak bántani! Ne félj, lovacska!- beszélt hozzá Zoja, hogy lecsillapítsa a rémült jószágot.
Végül is a ló megengedte, hogy a lány hozzáérjen, és el tudja oldozni a kötelét. Ekkor előlépett Csillag a bozót takarásából.
- A Menekültek Klánjának vagyok a tagja, ahol a csoportjukat elvesztett lovaknak adunk otthont- kezdte Csillag- A védelmezőnk Zoja, a vörös hajú lány a legendából. Gyere, és csatlakozz hozzánk.
- Nem tudok fölkelni!-nyöszörgött a foltos ló.
- Segítek!- ajánlotta Zoja.
Levelek segítségével megtisztította az állat sebeit, majd segített neki talpra állni. A következő pillanatban azonban emberek lépései hallatszódtak meg.
- Visszatértek!- nyögte a foltos.
- Csillag, ti menjetek innen, én addig feltartom őket- javasolta Zoja.
A lány gyorsan elfutott egy másik irányba, majd keservesen sírni kezdett. A rendőrök pedig pár perc múlva megtalálták.
- Elvesztem ebben az erdőben! Kérem segítsenek kijutni- szipogta Zoja.
- Látott lovakat?- kérdezte az egyik mogorva, harcsa bajuszos tiszt.
- Igen. Épp a mezőn sétáltam, amikor megpillantottam egyet. Megijedtem, és berohantam az erdőbe, ahol aztán eltévedtem.
- Rendben. Mr. Pósly és Mr. Kormossy urak majd visszakísérnek. Azt hiszem, hogy ez egyel több ok arra, hogy kiírtsuk azokat a szörnyeket- közölte a harcsa bajuszos.