benne vagy? ♢ namjin // BEFEJEZETT

nyolcadik ♢ paradise

JIN POV

Napok óta nem találkoztam Namjoonnal. Ami ennél is rosszabb, hogy nem is ír. Én persze nem adom fel, és mindennap küldök neki valami aranyos gifet, vagy épp egy 'Jó reggelt! 💕' másik esetben 'Jóéjt Namjoonaah💕' féle üzenetekkel bombázom meg.

Ma reggel sem volt másképp.

Én: Jó reggelt 💕

Én: Tudom, hogy olvasod. Ne is tagadd.

Én: De azért bogo shipeo c,:

Nem is értem miért nem ír vissza. Beleőrülök lassan.. Gondolataimból az ajtó kopogása zökkentett ki. Lassan kikeltem az ágyból, és a papucsom magamra vétele után indultam meg az ajtó felé, amit ki is nyitottam.

- Látom, ha betörnek sem nagyon izgat - e kijelentésével lép be Taehyung az ajtón.

- Jól mondod - foglaltam helyet a kanapén, miután az ajtót becsuktam.

- Na mondjad, mi bánt - ült le mellém a srác.

- Namjoon. Szokásosan. - veszem elő a mobilom. - Nem ír, és nem is akar velem találkozni. Vagyis.. szerintem nem. - vontam vállat, majd íriszeibe néztem.

- Tudod, hogy dolgoznia kell. Most sokat is, mert az utóbbi időben, mint tudod sokat késett, és hát nem szeretné, ha kirúgnák. A-aztán..

- Aztán? - emeltem fel egyik szemöldököm.

- Másik száma van - mondta ki teljes nyugodtsággal. - aztán gondolom nem szólt.. vagy nem tudom.

- M-miért van másik száma? - tettem keresztbe a kezem. El sem hiszem, hogy nem is szólt. A számomat meg kitudta volna másolni. Ajjjjj...

- A fanjaid - kezdtem nagyokat pislogni. - azt hiszik, hogy Namjoon miatt nem foglalkozol velük. És.. valahogy megtudták a régi számát, aztán kapta a rengeteg sms-t.

A meglepett arcomat az idegesség váltotta fel. A hajamba túrtam. Ezt már tényleg nem hiszem el.

- Asszem lesz kikkel elbeszélgetnem - nyeltem egy hatalmasat, mikor TaeTae felállt a kanapéról, majd a cipője felé haladt. - Csak ennyit akartam. Meg.. még sok dolgom van, szóval megyek is. - vette fel a lábbelijét, és egy köszönés kíséretében el is ment.

Miután elment Tae, azonnal a szobámba rohantam. Magamra kaptam az aznapi ruhámat, illetve a hajam nagyjából megigazítottam.

● ● ●

Az autóban ültem, és a kávézó felé hajtottam. Hamar meg is érkeztem, és be is tértem.

NAMJOON POV

Hátul kajáltam, mikor meghallottam, hogy valaki betért a munkahelyemre. A mikróra helyezve ételemet indultam meg a pult felé, de mikor megláttam magam előtt kiszemeltemet, kissé zavarba jöttem.

- Sz-szia~ - hatalmas gombóccal a torkomban próbáltam halvány mosolyt hinteni ajkaimra. - Mi-mit szeretnél, mit h-hozzak?

- Miért nem mondtad, hogy új számod van? - nézett szemeimbe összehúzott szemöldökkel. Na bazdmeg..

- El-elfelejtettem. - vakartam meg a tarkóm kínosan. - Sajnálom.

- Azt hittem, ismételten megutáltál, és azért nem írsz vissza. - döntötte oldalra Jin a fejét egy pillanatra. - De aztán.. Taehyung elmondott mindent. Rettenetesen sajnálom.

- Nincsen semmi b-baj. - vettem elő egy cetlit, és a számom ráírtam. A papírdarabkát a fiú kezébe nyomtam. - Itt a telefonszámom, tessék. - kezdtem el félig mosolyogni.

Ő csak bólintott, majd a zsebébe helyezte az említett dolgot.

- Egy.. cappuccinot azért rendelnék. - törte meg az apró csendet egy mosollyal.

- Máris~!

● ● ●

Megbeszéltük Jinnel, hogy munka után találkozunk a parkban. Ez így is történt, mikor a parkba érkeztem, a fiú már egy padon ült. Leültem mellé, és kínos csend keletkezett körülöttünk.

- Namjoon. Kérdezhetek valamit? - szeme sarkából rám nézett, és egy mosoly hagyta el ajkait.

- Persze. Mit? - csak előre néztem, a tekintetem egy helyre vándorolt. A tájra.

- Veled történt már olyan.. - sóhajtott. - h-hogy.. valaki iránt.. többet éreztél, m-mint barát?

[[Az utolsó mondaton majdnem bekönnyeztem az normális? xd]]