40. Rész

776 44 1
                                    

- Már most késő . Szerintem már el is felejtett - mondta ki szomorkás hangon Juliette .
- Ez hülyeség - vágtam rá azonnal .
- De ... de már akkor is lezártam őt . Szóval nincs miről beszélni . Viszont nagyon örülök , hogy kibékültünk Laura - ölelte át újra majd elsétált a terméhez . Összenéztünk Laurával és csak egy pillantással értettük a másikat . Összehozzuk mi őket . És ezt fura kimondani , hogy mi . Én és Laura .

Másnap az első dolgom volt Shawn nyomába eredni és egy alapos lelkizős beszélgetést tartani . Mivel úgy érzem el kell a segítség rajtuk .
- Shawnie beszélnünk kell - rángattam el Luketól .
- Ne hívj így - kérte tőlem de attól még így fogom ...
- Miért a seggfej Shawn név jobb ? - vontam fel a szemöldököm . - Mindegy nem ez a lényeg . Szóval úgy tudom Juliette kidobott .
- Fura ezt így hallani . Én szoktam másokat kidobni - gondolkodott el és hát ez tényleg a legtöbb esetben így volt . - És igen . Jól tudod .
- Szereted még Juliettet ? - tértem rá a lényegre .
- Hát mondjuk úgy örülnék ha esetleg mégis lenne köztünk valami . De már kidobott . Végleg .
- Mit szólsz ahhoz ha azt mondom ne add fel ? - kérdeztem tőle ő pedig kíváncsian várta , hogy folytatom . - Nyilván való mi volt a legfőbb ok amiért kidobott . Laura ugye . Viszont tegnap kibékültek és áldását adta rátok ! Igaz Juliette még mindig tiltakozik és azt mondja nemakar veled lenni de én tudom , hogy a szíve mélyén akarja . Szóval neked kell lépni - magyaráztam el neki a helyzetet .
- Mégis mit kéne tennem ? Már mindent elkövettem , hogy eggyütt legyünk ...
- Tudod amitől a legjobban fél az az , hogy nem gondolod komolyan vele ezt az egészet és ő vele is úgy bánsz mint a többiekkel . Szóval bizonyítsd be neki , hogy ez nem így van . Világos ? - vázoltam fel a helyzetet .
- De ha most se sikerül ....akkor végleg feladom ...Világos ?
- Mint a nap .

Miután befejeződtek az órák már kerestem is Lukeot , hogy eggyütt menjünk haza de nem láttam meg a szokásos várakozóhelyén mivel a kapu előtt beszélgetett valakivel . Méghozzá Sarahval . Az agyamon végigfutott a kérdés : Odamenjek hozzájuk vagy inkább maradjak ki ebből ? Részt vegyek egy abszurd , kínos beszélgetésben vagy inkább ne ?
A döntés végül nem rajtam múlott mivel mindketten észrevettek szóval idasétáltam melléjük és egy nagy hamis mosollyal köszöntem neki .
- Halihoo mizujs ?
- Pont jókor jöttél , megbeszéltük a dolgokat - lelkesedett Sarah mire kerdő tekintettel néztem a barátomra .
- Ó ..hogyhogy ? - lepődtem meg . Azt hittem itt valami nagy összeveszés lesz erre tessék ilyen hamar elrendezik egymás közt .
- Megállapodtunk . Nem beszél rólam semmit az apámnak akkor nekem nincs bajom a..kapcsolatukkal ? De ha szakítanak megkértem Saraht , hogy jól bánjon el vele akkor - vázolta fel Luke . Úgy látszik soha nem akar megbocsátani az apjának .
- Igazából én nagyon örülök , hogy megbeszéltétek - mosolyodtam el mert habár igaz nekem nem ment volna ez ilyen könnyen , értékelem , hogy hamar túlléptek eme nézeteltérésen .
- Mi is . Na sziasztok - köszönt el tőlünk Sarah . Már indultam volna a szokásos irányba ( vagyis haza ) amikor Luke megfogta a kezemet és a másik út felé húzott .
- Hova megyünk ? - kérdeztem kíváncsian .
- Ahova szerettél volna - válaszolta de ezzel nem sokat segített .
- Pontosabban ?
- Majd meglátod - Sokkal jobb ... Viszont igaza lett mivel pár perc múlva lassan leesett hova megyünk .
- A parthoz viszel ? - kérdeztem tőle mosolyogva .
- Láttam rajtad , hogy a sétálás a parton naplementében jobban tetszene neked mint a biliárdozás . Habár most nem lesz naplemente de remélem tetszeni fog - magyarázta el .

Lehet ez most túl nyálasnak hangzik de úgy érzem boldogabb most nem nagyon lehetnék . Az , hogy tényleg csak kettesben voltunk , nem is volt sok ember a közelben és csak a másikra koncentráltunk egyszerűen tökéletes volt . Ahogy a szemébe néztem csak azon járt az eszem , hogyan nem vettem észre , hogy ő igazából a hozzám való fiú . Egyeltalán , hogy tudtam rá csak barátként gondolni méghozzá hosszú ideig ? Amikor ezeken a dolgokon gondolkodtam eszembe jutott valami , amit nem mondtam el Lukenak . Pedig megérdemli , hogy tudtára adjam .
- Luke ...csak annyit akarok mondani ...- kezdtem csigalassúsággal mert őszíntén szólva nem érzem úgy , hogy én bármikoris jól tudtam volna kifejezni az érzelmeimet azoknak akiket a szeretek . És talán elég ritkán is teszem meg . - Szeretlek . Szeretlek amiért mindig mellettem állsz és számíthatok rád . És nagyon sajnálom , hogy ezt is olyan soká mondtam ki neked - öleltem magamhoz szorosan őt .
- Én is szeretlek - suttogta a fülembe majd szenvedélyesen megcsókolt . Mintha tényleg egy romantikus film két főszereplője lennénk mi . És én ezt nem bánom .

- Mennyi időt töltöttünk lent a parton ? - kérdeztem meg tőle amikor már hazafelé mentünk .
- Vagy 4 órát . Furcsa pedig nekem kevesebbnek tűnt - gondolkodott el én pedig egyet értettem vele . Hamar elment az idő . Talán túl hamar is ...
- Luke ...izé..ezt a kérdést most kicsit kínos lesz fel tenni de nem akarsz nálunk ,,aludni" ? - kérdeztem meg tőle totál vörös fejjel félig a kínosan röhögve . A szavaim hallatán először döbbent fejet vágott majd miután látta az arckifejezésemet egyszerűen csak kiröhögött . Na szép ...hirtelen el is tűnt a ,,romamtikus filmbe lennék " érzés .
- Most mit röhögsz ki ? Én legalább fel mertem tenni a kérdést de te eddig egyszer se utaltál rá ...- akadtam ki mostmár .
- Mert azt gondoltam nem akarod elsietni ezt . De most , hogy megtudtam ez nem így van javaslom menjünk hozzám . Nincsen senki itthon - kacsintott egyet majd hirtelen felkapott az ölébe és szinte szaladt velem hazáig .
- Miért szerinted elsietjük ? - kérdeztem meg tőle egy kis gondolkodás után .
- Abból a szempontból , hogy igazából ma volt az első randink igen . De ha azt veszem figyelembe mióta vágyok rád nem - magyarázta el majd újra megcsókolt .
- Mióta is pontosan ?
- Ha azt mondom az első talalkozásunk óta nagyon nyálas leszek ?
- Amikor 11 évesek voltunk ? - értetlenkedtem mire nevetve bólintott majd folytattuk azt amit elkezdtünk . És megsem álltunk a hálóig ....

Mesélj el mindent - vigyorodott el Sarah mikor másnap megemlítettem neki , hogy lefeküdtünk Lukekal . - Ő is olyan jó mint az apja ? - kérdezte izgatottan .
- Mivel nem én kavarok az apjával így nincs viszonyítási alapom . Lehetne , hogy nem émlékeztetsz mindig , hogy a barátom apjával jársz ? - fintorodtam el . Hiába , hogy Lukeot nem érdekli a kapcsolatuk én még mindig nem teljesen fogadtam el . - Egyébként , igen jó volt . Ezt akartad hallani ?
- Hát kicsit részletesebben is mondhattad volna de megfelel - sóhajtotta majd elnézett a folyosó végére és megakadt a szeme valamin . Vagy inkább valakin . - Nézd csak Shawn valami gáz dolgot fog csinálni ! - nevetett fel majd én is a fiúra néztem .
- Kedves folyosón lévő diáktársaim egy kis csendet szeretnék - közölte velünk komoly hangon . Mondjuk nem mintha bárki is ezt komolyan vette volna . - Szeretnék mindenkivel közölni számomra egy nagyon fontos dolgot . Látjátok azt a lányt ott törikönyvvel a kezében miközben úgy néz rám mintha meg akarna ölni ? - utalt Juliettre aki tényleg olyan arcot vágott . - Ő az a lány akivel ha láttatok minket egy helyen a legtöbbször veszekedtünk mindenki legnagyobb örömére . Ő az akivel az egész iskola előtt csókolóztam azon az elcseszett színdarabon . Ő az , akit pont azon a napon randira is hívtam és azt mondta ad nekem egy esélyt . Minden tőlem telhetőt megtettem , hogy megfeleljek neki de úgy látszik ez mégsem volt elég mivel nem tudtam elnyerni teljesen a bizalmát . A múltam miatt .  Nemrégiben a tudtomra adta elég világosan , hogy nekünk nincs jövőnk együtt . Jól hallottátok a rosszfiú Shawn Mendest  képes volt elutasítani pedig meg se csaltam őt  - nevetett fel de miután látta a sok komoly arcot inkább kicsit visszavett az arcából . - Szóval ez az utolsó próbálkozásom feléd Juliette - lépett oda a barátnőmhöz aki Shawn összes mozdulatát szigorú tekintettel figyelte . - Valahogy a fejemben ez az egész szituáció romantikusabbnak tűnt - gondolkodott el hangosan és hát egyet kell értsek vele . - De kérlek vedd figyelembe , hogy én tényleg próbálkoztam . Szóval Juliette . Az mindenki előtt megakarom neked ígérni , hogy nem bántanálak meg téged és hűséges lennék hozzád . Mert te más vagy nekem mint a többi lány . Szóval utoljára fel teszem ezt a kérdést . Kaphatnék egy esélyt , hogy ezt bebizonyítsam neked ? - nézett végig a barátnőm szemébe miközben nagyon közel lépett hozzá .- Vagy inkább mindenki előtt leégetsz engem és újra elutasítasz ?
Juliette segítség kérő arccal rám tekintett mire én egy bíztató mosolyt küldtem felé . Büszke voltam Shawnra , hogy megfogadta a tanácsom és én láttam rajta a küzdést . Én lennék a legboldogabb szerintem ha Juliette végre megbízna benne . De miután Juliette elvette a tekintetét felőlem a mellettem lévő Sarahra nézett aki az arcával azt próbálta üzenni , dobja csak ki Shawnt . A barátnőm ezután tanácstalunul nézett Shawnra és nem tudta eldönteni mit válaszoljon neki . Mindenki kettejüket nézte és várták mi fog történni . Vajon Juliette melyik döntést fogja meghozni ? Beleegyezik és beteljesülhetne végre szerelmük vagy végleg elutasítja ?

Nos ez lett volna az utolsó előtti rész , mostmár csak az epilógus van hátra . Köszönöm szépen annak aki olvasta sztorimat remélem tetszeni fog majd a történet vége ❤

Titokban tartva |✔|( Luke Hemmings ff. ) Where stories live. Discover now