Meddig mész el értem?

1. fejezet

Már legalább fél órája görnyedek a lap fölött, de továbbra sem tudok koncentrálni. Még mindig Nathan rémült arca lebeg előttem.
Kifújom a levegőt és hátradőlök a széken. A hétvégén zajló versenyre kellene készülnöm, hisz ezért adta Nathan a gyakorló feladatlapokat. De ha így haladok vele, akkor a versenyre se leszek vele kész.
A verseny. Amiről mindenki úgy beszél az iskolában mint valamilyen puccos rendezvényről. Pedig csak egy egyszerű verseny. Habár az is igaz, hogy ezt a hangulatot azt váltotta ki, hogy Nathan a felkészítő tanár, ezért sokan reménykedtek benne, hogy őket írja fel a versenyre.
Erre a gondolatra halványan elmosolyodom. Ha szegények tudnák, hogy felesleges ábrándozniuk.
Hirtelen két érdes tenyeret érzek a vállaimon, amik gyengéden masszíroznak. Jólesően hunyom be a szemem és egy halk sóhaj hagyja el a számat.
-Nem jó ha túl sokat görcsölsz a nyelvtanon. Azt amúgy is érted csak túl gondolod.
A kezek elengedik a vállamat, Nathan pedig mellém húz egy széket és magyarázni kezd.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy 100%-ig figyeltem. Egy idő után elkalandozott a tekintetem a szájára, és onnantól kezdve csak azt tudtam nézni, ahogy az ajkai a szavakat formálják.
- És Jézus kereszten végezte. -hallom meg hirtelen a franciához egyáltalán nem passzoló információt.
Szemöldök ráncolva nézek Nathanre, aki csak elneveti magát.
- Kíváncsi voltam mennyire terelte el a szám a figyelmedet. Úgy tűnik nem nagyon.
- Az a nem nagyon, éppen elég, ahhoz hogy ne figyeljek.
Egy lusta mosoly terül el az arcán, majd ad egy apró puszit az orromra.
- Ezt a feladatot megbeszéljük és ígérem békén hagylak.

***

Igazából nem ő az egyetlen kettőnk közül, akinek elterelődött a figyelme. Egy idő után fel-felvillantak képkockák az álmomból, ezért belekavarodtam a magyarázásban. Még mindig nem hagy nyugodni, hogy bármelyik pillanatban átveheti az irányítást.

Ez a gondolatmenet teljesen jogos.

Szállj ki a fejemből!

Te is tudod, hogy az nem ilyen egyszerű. Ráadásul ez a szépség jobban érdekel, mint a fejedben lévő sötétség.

Jessy-t hagyd békén!

És mi van akkor, ha nemet mondok? Úgyse tudsz megállítani.

Sajnos ebben igaza van. Ránézek a mellettem ülő Jessy-re és rájövök, hogy nincs mellettem biztonságban. De ha nincs mellettem elfog az a rémisztő érzés, hogy nem tudom mi van vele. Szar a tudatlanság ilyen téren.

Hát azért valld be, hogy sokszor nem jó, ha tudsz dolgokat.

Ezt, hogy érted?

Na látod! Nem érted, hogy hogy értem. És ez így jó.

Ne tereld a témát! Mondd már el, hogy mire célzol!

Mindenki tudja mire célzok, még ez a lány is csak te nem.