Keep calm & Love yaoi

GumLee 2 - A véred íze

Mindez egy nyári napon történt, mikor a két fiú a nagy meleg miatt úgy döntött, hogy inkább otthon maradnak, rövid nadrágban és egy laza pólóban. Mind a kettejükről csak úgy folyt a víz a testükről. A melegüket próbálták megakadályozni azzal, hogy vizes törölközőket raktak a nyakukba, illetve füzetekkel legyezték magukat. Marshallnak ezek a napok még rosszabbak voltak, hiszen ő a melegebbet még forróbbnak érezte, mint az emberek. De nem akart otthon egyedül ezzel küzdeni, ezért elment Gumballhoz, és vele együtt próbált valahogyan lehűlni. Marshall szinte minden pillanatban megkérdezte barátjától, hogy  kér-e vizet, vagy hogy vizezze-e be a törölközőt a nyakában. Persze Gumball folyton lenyugtatta a vámpírt, hogy nem kell semmi sem neki, majd ha igen, akkor azt egyedül is meg tudja szerezni. 
Így hát csak csöndben ültek az ágyon egymással szemben. Mindenki bent volt a házában, így kint is és bent is nagy volt a csönd. Akkora csönd volt, hogy amikor Marshall jobban kezdett a másik fiúra figyelni, koncentrálni -mondjuk mikor nem tette ezt-, akkor halhatta szíve dobogását, s ahogyan vére folyt ereiben. A vámpír nyelt egyet, eddig még egyszer sem kóstolhatta meg a rózsaszín fiú ízét, pedig többször akarta már, és el is képzelte ahogyan megízleli a fiú vérét.
Természetesen Marshall nem volt olyan bátor, hogy megkérdezze Gumballtól, megkóstolhatja-e. Ehhez képest teljesen nyugodtan szállt harcba bármilyen ellenséggel, de ez az egy dolog kifogott rajta. Nem szerette volna, ha barátja -szeretőnek nem mondható - megutálná emiatt. Ezért csak tovább bámulta őt, majd nyakát, vállát, karját, és minden olyan helyet, ahol szívesen megharapta volna.

Persze egy idő után feltűnt ez a rózsaszín fiúnak, hogy mennyire bámulják őt. Először még csak figyelmen kívül hagyta, hiszen tudta hogy a vámpír igazán szerette őt, és ebbe beletartozott az is, hogy időnként megbámulta őt. De ez most milyen volt, mintha Marshall bámulását egészen csontjaiig érezte volna. 

-Mi az? - kérdezte Gumball egy idő  után, mert nem bírta ezt az egyre kényelmetlenebb csöndet. 

-Uhm.. semmi - mondta szinte egyből Marshall és halványan elvörösödve elnézett a másik irányba. 

-Marshall.. ne kezd. Mondd el, hogy miért bámulsz most jobban, mint máskor - sóhajtott a rózsaszín fiú. 

A vámpír fiú tudta, hogy barátja nem szerette, ha nagyon elhúzott egy témát, ezért mindenképpen beszélnie kellett. 

-Csak.. hangos.. - motyogta. 

-Micsoda? - kérdezte egyből Buba, bár tudta utólag hogy nem kellett volna. 

-Ahogyan véred folyik az ereidben - válaszolt - És ahogyan dobog a szíved.. sajnálom.. - nézett kiskutya szemekkel a vele szembe ülő srácra. 

A másik fiú nagyjából értette, hogy miért kért bocsánatot. Hiszen azzal, hogy mindezt elmondta neki, várta, hogy majd megengedi neki, hogy igyon véréből, ami eddig egyszer sem történt meg, bár már lassan három éve vannak együtt. Legalábbis valami olyasmi, mert egyikük sem mondta ki rendesen, hogy járnának, de időnként csókolóznak, megajándékozzák egymást, randira járnak, és meg ehhez hasonló dolgokat szoktak csinálni. 

-Marshall.. tudod, hogy nem fogom megengedni - sóhajtott fel Gumball. Tudta, hogy mi fog ezután jönni. 

-Kérlek! Csak egy kicsit - könyörgött - Nem fog sokáig tartani, és óvatos leszek - a királyfi csak megrázta a fejét - Légyszi~ 

Olyan sokáig kérlelte Gumballt, hogy ő végül nem tudott mást tenni, mint beleegyezni. 

-De ha fájni fog, akkor több hónapig nem jöhetsz fel - jegyezte meg, hogy úgy essen a nyakának a vámpír, hogy tudja mi lesz a következmény. 

-Rendben, köszönöm - mosolygott akár egy kisgyerek. Megfogta Buba kezét, és ölébe húzta az egészen vékony fiút. 
-Így kényelmesebb lesz - mondta. 

Gumball felsóhajtva helyezkedett el kényelmesen a vámpír ölében. Kezeit óvatosan körbevezette nyaka körül, és egy kicsit oldalra döntötte a fejét. Arra gondolt, hogy majd így könnyebb lesz, ha ezt megteszi, de a vámpír csak visszahajtotta a fejét egyenesbe. Meglepődött a királyfi, de nem szólt semmit, csak próbált nem ránézni Marshall boldogságtól szikrázó arcára. 

-Szólj ha fáj, és akkor leállok - jegyezte meg még előtte Marshall. 

-Rendben.. - érkezett egészen gyorsan a válasz. 

Marshall egyik kezét az ölében ülő fiú csípőjére helyezte és magához húzta, hogy közelebb érezhesse magához kedvesét. Másikját végigfuttatta a nyakán, ahol az első harapást meg fogja tenni. Odafigyelve húztam még jobban magához a fiút. Azt akarta, hogy a fiú biztonságba érezze magát, az sosem jó ha a saját párodtól félsz.. 

Először csak gyengéden megnyalta a helyet, majd lehunyva szemeit a fiú puha bőrébe mélyesztette szemfogait. Gumball felszisszent, míg ő is becsukta szemeit, vagyis inkább összeszorította azokat. Csak a kezdett volt kellemetlen, utána már nem is igazán érezte azt, amikor Marshall elégedetten inni kezdett az édes vérből. Mondjuk számított arra, hogy nem csak maga a fiú, hanem még a vére is édes lesz, de egy kicsit furcsa volt elsőre. De egyáltalán nem negatív értelemben.. sőt, annyira megtetszett ez az íz a vámpírnak, hogy mohón ivott egyre többet; míg nem maga a véradó tolta el arcát. 

Marshall fogain még egy kicsit látszódott a vörös szín, de kompenzálta a dolgot egy aranyos mosollyal. Kezét a harapás helyére rakta, mert ilyenkor egy kicsit vérzik az ember. 

-Finom vagy - kuncogott a vámpír, majd megnyalta ajkait. 

Meglepő módon nem sok mindent tudott erre mondani Gumball, ezért csak egy bólintással jelezte, hogy értette azt, amit mondott a fiú. Miután Marshall úgy érezte, hogy már nem érzik a fiú nyaka, elvette kezét és lenyalta róla az előbb megízlelt nedűt. Bár ennyivel nem érte be, többet akart, mert tudta, hogy ezek után újra sokáig nem tudja majd megkóstolni őt ilyen módon. 

-Folytathatom? - kérdezte meg azért a biztonság kedvéért. Egy igent várt, de az ahogyan a rózsaszín fiú elfordította a fejét, épp elég válasz volt neki.   

Jobb kezét hátához emelte, és ott megfogva döntötte az ágyra, és lábai közé ült. A szerelme jobb kezét szájához emelte, kisebb puszikat hintet ujjaira, majd csuklójához harapott. Ez már egy fájdalmasabb pont volt, viszont a vámpírnak meg annál is jobb volt, hiszen itt több vér is összegyűlt. Ennek ellenére a szerelme dolgait figyelte mindig is, ezért nem sokáig szívta őt, mert látta rajta, hogy fáj neki. Inkább áttért csípőjéhez. Gumball pólóját feljebb húzta, s először V vonalára hintett csókokat, utána kóstolta meg ott is. Utána jött a combja, ami nem volt valami izmos, viszont szépen vaskos volt a sok sétálástól. 

Ezek után felpillantott kedvesére, hogy lássa hogy bírja, illetve jól van-e. Úgy vélte, hogy megvan, de azért adott egy csókot ajkára, hátha attól még jobban lesz. Mikor megpróbált elhajolni, az eddig egy helyben fekvő fiú most átkulcsolva a vámpír nyakát invitálta őt egy mélyebb, hosszabb csókra. Ami maradt vér a metszőfogakon, most a csókba keveredett, de ezzel egyikőjük sem foglalkozott igazán. 

-Szeretlek.. - súgták egymásnak, majd mosolyogva bújtak egymáshoz. Nem foglalkoztak a meleggel, csak a másikkal. 

...

Bocsánat, hogy mostanában nem igazán volt rész, de remélem ezzel kiengeszteltelek titeket^^