Keep calm & Love yaoi

Visszatértem! - Swimming Pool

Remélem ilyenre gondoltál NikaloveA69 (grr.. 69 😏😏)

Sajnálom, hogy ilyen régóta nem volt rész itt. Sajna nem volt időm, de ha volt is ide nem volt ihletem.
Inkább egy másik könyvhöz tudtam írni: Save me!
A résszel kapcsolatban lesz egy kis érdekesség (már ha annak számít) a történet végén.
Még mindig szívesen várom az ötleteket. Milyen helyszínen legyen, meg ilyesmi^^

Ja és sorry ha nem lesz a legjobb, mert külsős szemmel próbálom meg leírni.

Év vége, az a nap amikor a főiskolások elmennek bulizni és persze lazítani. És ez nem volt másképp Louis osztályával sem. Bár a fiú elég távolságtartó volt, mégis belement az ilyesmikbe és próbálta magát jól érezni. Elvileg egy új helyre fognak menni, ahol még nem jártak. Ez egy kicsit felkeltette a barna hajú fiú érdeklődését. Év záró utáni nap megint kelhetett fel korán és mehetett a suli elé, amit persze nem annyira díjazott, mint hogy délig aludhasson.

Előző nap gondosan bepakolt váll táskájába és azzal együtt ment a találkozó helyre. A többiek már nagyban beszélgettek és toporzékoltak, mert a busz késett. Szokásosan utolsóként szállt fel, véletlenül majdnem becsukódott előtte az ajtó, és leghátulra ment.

Senki sem volt olyan aki igazán beszélgetett vagy ült volna mellé, így egyedül kuporodott az ablak mellé, ahol a fejét az ablaknak döntötte. Egy jó dolog volt az egészben, Scott. Az egyetlen igazán dögös srác az osztályban.

Persze Louis csak álmodni mert arról, hogy majd egyszer beszélni tudjanak vagy hogy egyáltalán észre vegye őt. Mindig Scott kapta meg a legjobb csajokat és az sem volt titok, hogy pár fiú szerelmes belé, ebbe beletartozott Louis is.

Miközben fejét pihentette a kemény üveg felületen szeme sarkából az említett fiút nézte. Megint egy lánnyal volt, megint egy újjal. Louis elképzelte amint ő ül ott és őt karolja át álmai férfija, de csak hirtelen megrázta a fejét és inkább csak becsukta szemeit.

Az út elég zötykölödős volt, de Louis már olyan mélyen aludt, hogy egy atom bomba rombanása se tudta volna felébreszteni. A hangos busz lassacskán elcsendesedett ahogyan mindenki inkább pihenni kezdett.

Szép helyeket hagytak el, városokat, falukat, kisebb-nagyobb dombokat, de inkább mindenki a saját álom világában volt és élvezte azt, hogy bàrmit megtehet ott.

-~-~-~-~-~-~-~-

Ebből a csodás álomképből csak a motor lassan elhalkuló morgása ébresztette fel a fiatalokat. Mindanyian lassan ébredeztek, megnyújtóztak vagy esetleg álmos szemeiket dörzsölgették. Miután ezeket megtették egymás után -persze lökdösődve- szálltak le a járműről. Végül az utolsó lány, aki fent maradt a buszon, ébresztette fel Louist és együtt mentek le.

A csomagjaikat kivették az ülés alatt található tároló részből és ideiglenes házukat nézték. Előről csak egy nagyobb, fehér falu házat láttak, majd amint beljebb sétáltak eléjük tárult a hosszú ház sor, amiknek nád tetejük volt és olyan szorosan álltak egymás mellé mintha csak egymásba építették volna őket.

A házaktól kicsit jobbra két medence volt található. Egy kisebb, valószínüleg gyerekeknek volt kitalálva, s annál feljebb egy nagyobb; mély a felnőttek számára. Nem is volt nehéz eldönteni azt, hogy melyikben fognak a legtöbbet időzni.

A lányok előre rohanva mentek be az egyik házba, ezzel el is dőlt, hogy melyikben lesznek ők. A fiúk még egy kicsit körül néztek, majd egy kis idő után találomra elhelyezkedtek valamelyik házban.