Keep calm & Love yaoi

Broken Heart

Hallom, hallom ahogyan jön. Jön az az ember aki mindig elvisz engem és megfürdet, majd hozzám ér. Furcsa ahogyan hozzám ér, nem olyan mint ahogyan anyukám csinálta amikor még életben volt, ez más. Ez valamiért ijesztő és undorító. Csak ki akarok jutni innen. Valahova messzire akarok jutni, ahol már senki sem talál meg.

Az ajtó nyitódására odakaptam fejem, majd amikor megpillantottam az ismerős férfi alakot hátra fele kezdtem kúszni.

-Hova, hova? - hangja vízhangzott  a kis szobában.

Nem válaszoltam, nem is tudtam volna, szám nagy része össze van varrva. Azt mondták, hogy így majd jobb lesz nekem és én belementem.. hülye voltam. Még mentem volna hátrébb, de nem tudtam a fal miatt. Leguggolt elém és egy perverz mosollyal rám nézett.

-Nem kell úgy berezelned. Tudod, most megyünk fürdeni - szinte gügyögött hozzám

Hirtelen megfogta jobb, vékony csuklóm és elkezdett a földön húzni. Próbáltam kapálózni, de túl gyenge, s sovány vagyok ahhoz, hogy bármilyen erőt ki tudjak fejteni. A lelkem kiabált segítségért, amit senki sem hallott meg. Pedig én mindig is egy jó gyerek voltam; azt a kis esetet leszámítva.

Felnéztem, s megpillantottam a csempékkel teli falakat, amik csomó rossz emlékeket hoztak elő fejemben.
Még mindig csak húzott és nem is figyelt arra, hogy lábamon lévő sebek egyre csak gyűltek. Komolyan egy ilyen embert, hogy lehet munkára fogni?

Körülöttünk lévő emberek szorosan a falhoz tapadtak, hogy nehogy velük is ez történjen. Nem értem, hogy miért csak velem teszik ezt. Ilyen kivételes lennék? Nem, azt nem hiszem. Vagy lehet azért, mert én vagyok az egyedüli fiú itt?

Egyre beljebb, s beljebb vitt, míg el nem értük egy 'titkos' szobát. Bevitt, majd felkapcsolta a villanyt és bezárta az ajtót hogy ha még tudnék is, akkor sem szökjek el. Miután végre elengedte csuklóm derekamnál megfogott két kézzel és belerakott a hideg vízzel teli kádba. Kirázott a hideg, s mindenem libabőrös lett.

-Szép tiszta leszel. - súgta fülembe miközben kezeit szépen, lassan lejjebb vitte testemen.

Kezemet ráraktam karjára, hogy megállítsam, de ez nem igazán jött össze. Érintésétől összerezzentem és hányni tudtam volna, de persze ezt nem tehettem meg, csak tűrtem a helyzetet. Miközben előre dőlt és vállamra támasztotta fejét, ami miatt éreztem leheletét, addig kezét egyik mellbimbóra csúsztatta és elkezdte ujjai közt nyomkodni azt. Ijedten hátra csaptam fejem az új, furcsa érzésre.

A meleg levegő, amit kifújt csiklandozta nyakamon levő szőröket és idönként ki is rázott a hideg. Ha még beszélni nem is tudtam, de halkan, s nehezen nyögni még tudtam és ezt egész jól is ment, elég sokszor volt esélyem arra, hogy ezt gyakoroljam. Fejét egy kicsit oldalra fordította, így szája nyakam felé helyezkedett el. Ezt a helyzetet kihasználva vetette nyelvét érzékeny bőrömre. Izmaim megfeszültek, összevart ajkaimat most még jobban összeszorítottam, s halkan elengedtem egy kisebb nyikkantást.

Ő csak kuncogott reakciómon, s folytatta tevékenységét, csak annyi különbséggel, hogy most mindkét mellbimbómmal játszott. Idegesen próbáltam magamról levakarni ijesztő kezeit, de sajnos nem sikerült, sőt még testem reagált is munkájára. Ilyenkor miért mindig a testem irányít és nem az eszem? 

-Egyre jobban hozzászoksz ehhez és nagyon szépek a reakcióid - dicsért meg, majd lejjebb csúsztatta hideg kezeit.

Míg egyikjét tagomon pihentettem, majd pumpálni kezdte, addig a másikkal fejemet hajtottra hátra és egy csókot adott nekem, ami azért hosszabbra húzodott, mint azt gondoltam volna.

-Ngh.. - miért esik ez ilyen jól? Hiszen nem is szeretem.

-Akarsz valami sokkal jobbat? - búgott fülembe amire felé néztem, majd egy kisebbet bólintottam

Kiemelt a kádból, majd leültetett a szélére és szétrakta lábaimat. Leguggolt hozzám, kezébe vettem kemény tagomat, egy kis darabig nézte, majd szájába vette. Meglepődve összehúztam lábaimat, de kezei nem hagyták. Legszívesebben összeestem volna lábaimra és eltakartam volna magam ijesztő szeme, s szája elől. Nem akartam, hogy így lásson, senkit sem akartam, de még is ebben a helyzetben vagyok.

Miért jó ez neki, hogy a szájában lehetek? Talán azt megérteném ha fordítva akarná, de így.. Gondolkodásomból arca ébresztett ki ami tele volt valamilyen fehér cuccal és így nézett rám.

-Finom vagy - nyalta le arcáról a fehér dolgot

Rámutattam, mert nem tudtam, hogy mi lehet az.

-Ez? - nézett ujján levő fehér, ragadós dologra, amire mutattam -Ez a te ondód. - nevetett halkan

Az én mim?! Eddig még sosem láttam ilyen közelről. Csak a vízben, de ott is csak valami keveset és még nem mondta nekem azt, hogy mi ez.

-Nagyon sok kijött most belőled. Örülök - mosolygott, majd felállt és nyakam mögé nyúlt, így egy csókra húzva engem

Az ondóm, ahogyan nevezte ő, még mindig szájában volt, nyelvén. Ahogy lassan nyelvét számba csúsztattam, úgy érezhettem meg én is ennek a dolognak az ízét. Azt mondta, hogy finom, de nekem egyáltalán nem ízlik. Nem mintha eddig kóstoltam volna bármilyen finom ételt, de ennek különösen furcsa íze volt. Egyszerűen csak undorító.

Mikor végre elszakadt ajkaimtól egy mosolygós arccal rám nézett. Nem tudtam mit akar, így csak én is megpróbáltam mosolyogni.

-Aranyos vagy - kuncogott és végigsimított arcomon.

Becsuktam szemem, mert azt hittem, hogy majd akar velem valamit tenni, de végül csak egy kedves, nyugtató, meleg kezet éreztem. Nem értettem, hogy miért ilyen kedves velem, egy ilyen fajta emberrel, de végül is jól esett ez a fajta törődés.

-Szeretlek Riu - mondta. Láttam arcát, hogy könnyekkel teli miután kinyitottam szemem

Egy megfelelő választ nem tudtam mondani, de örültem, hogy valaki szeret engem és ezért szívem boldogsággal töltődött fel. Azért akartam valamilyen választ adni neki ezért bólintottam egyet és kivételesen én csókoltam meg őt.

-Nem fogom hagyni, hogy innen elmenj - nézette komolyan rám, majd nevetni kezdett  

Sziasztok
Bocsánat, hogy ilyen sokáig kellett várni, de végre sikerült hoznom nektek egy részt ^-^
Ha tetszett vote és/vagy comment <3