Keep calm & Love yaoi

A te emoji sztorid - 2.

/Újra kirakom mivel az előzőben nem volt 18+-os jelenet, de úgy gondoltam, hogy olyat már régen írtam, így frissítem a részt. Remélem tetszeni fog ViktriaZala :3 /

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi. Ez a királyfi nagy felelősség előtt állt, mivel lassan betöltötte a tizennyolcadik élet évét, és ezzel együtt átveheti az apja helyét, mint uralkodó. Emellett a szülei már kérték, hogy keressen magának egy társat, akivel együtt fog uralkodni. Bár a fiú még nem érezte magát készen egy párkapcsolatra, de beleegyezett abba, hogy a szülei tartsanak neki egy bált, ahol találkozhat királylányokkal, így megsegítve fiúk választását.

A bál napja hamar el is jött, és a fiú, Aiden egy elegáns öltönyt, fekete nadrágot s lakkcipőt felvéve ment le a bálterembe, ahol egészen sokan összegyűltek már. Nem csak a leendő feleségek, hanem egész családjuk, és csak egyszerű meghívott vendégek is, akik szerettek volna találkozni a híres királyfival, aki irányítani fogja az országot. A fiú egy kicsit meg is lepődött ettől az összegyűlt tömegtől, főleg hogy mindenki miatta volt ott. De mielőtt még meggondolhatta volna magát, és visszaindult volna a lépcsőn, apja megállította és Aiden vállára rakva kezét vezette le.

-Egy királyfi nem szökhet el a saját báljáról - mondta apja, majd kicsit meg is szorította fia vállát, hogy nyomást gyakoroljon rá.

Mikor végre leértek, az apja odahívta az összes jelentkezőt, aki szeretett volna Aiden felesége lenni. A fiú végig nézett az összesen, de egyik sem fogta meg úgy igazán, hiába volt az összes lány csoda szép. De mivel kötelező volt számára, hogy meg ismerje a lányokat, így az összessel eltöltött egy kis időt. Volt akivel táncolt, másokkal iszogatott egy kicsit, a vége felé már csak beszélgetett velük, mivel kezdett fáradni.

Mikor végre az utolsó lánnyal is eltöltötte a kötelező időt, csendben kiment a kertbe, hogy egy kicsit pihenhessen. Szerette a kertet, amivel a szolgák annyit fáradoztak. Sok különleges virágfajta volt megtalálható itt, amiket messziről hozattak ide a királyi család számára. Valahogyan megnyugtatta a látvány, és a kellemes illatok. De most kivételesen nem tudott sokáig pihenni, mivel valaki leült mellé.

Aiden azt hitte, hogy egy elégedetlen kisasszony az, akivel még nem töltött el egy kis időt, de gyorsan kiderült, hogy rosszul gondolta. Oldalra fordítva fejét vette észre a fiatal fiút, aki csak mosolyogva ült mellette. Nem ismerte fel, lehet hogy ő is egy külsős ember volt, aki csak úgy találkozni akart vele. Aiden megpróbálta összegyűjteni maradék erejét is, hogy majd tudjon válaszolni a sokadjára is feltett kérdésekre, de egyáltalán nem számított arra, amit a barna hajú srác mondott.:

-Azt nem mondták, hogy csak lányok jelentkezhetnek feleségnek - ez a kijelentés annyira spontán, és meglepő volt, hogy Aiden hangos nevetésben tört ki. De a mellette ülő srác sem bírta sokáig visszatartani, Aidennel együtt kezdett el nevetni.

Miután mind a ketten egy kicsit lenyugodtak, Aiden feketés hajába túrt.

-Ez most kellett.. régen nevettem egy ilyen jót - mondta, bár igazából megköszönte az ismeretlen fiúnak, hogy felvidította a délutánját, estéjét.

-Örülök neki, hogy fel tudtalak vidítani, de igazából komolyan gondoltam. Én is szeretnék jelentkezni „feleségnek" - Aiden most már kicsit meglepődve, nagyra nyílt szemekkel nézett a mellette ülőre.

-Egyébként Rhett vagyok - mutatkozott be most már a másik fiú is -Nemes családból származom, komoly vagyok, de ahogyan látod, azért meg is tudok nevettetni embereket - meglepő volt Aiden számára, hogy a fiú egyből letegezte, de egyben örült is neki, mert nem érezte magát annyira idősnek, illetve fontosnak, hogy mindenki magázza.

-A húgommal már találkoztál.. de nálunk nem tabu az, hogy a saját nememet szeretem - Aiden-éknél sosem beszéltek ilyen dolgokról, mindig az volt az alap, hogy egy lánnyal kell összejönni, de valahogyan nem undorodott a gondolattól, hogy esetleg tetsszen egy fiúnak.

-Értem.. igazából nem nagyon hiszem, hogy ezt a dolgot tudnám viszonozni - mondta őszintén a trónörökös mire a mellette ülő csak elmosolyodott.

-Mi lenne ha megpróbálnád? Beszélgessünk, illetve amúgy is kíváncsi vagyok erre a csodálatos kertre.

Innentől kezdve szinte az egész estét együtt töltötték. Beszélgettek, megnézték együtt a kertet, illetve Rhett egy kicsit mesélt is magáról, és mire feleszméltek már lassan tizenegy óra lett, vagyis a bál vége. Aiden nem szívesen hagyta volna abba ezt a csodálatos pillanatot, de már az apja maga ment el megkeresni őt, így nem volt más választásuk, minthogy elköszönjenek egymástól, és mindenki menjen a saját dolgára. Aznap este, amint elment az összes vendég, Aiden és szülei összeültek, hogy megvitassák ki lesz a kiválasztott hölgy. Aiden nem mondott semmi konkrétat, inkább időt kért, hogy gondolkozhasson egy kicsit, illetve a három „kedvencével" még egyszer találkozni akart, amit szülei meg is engedtek neki.

Másnap Aiden már kora reggel kelt, hogy minél előbb találkozhasson Rhett-el. Az előző nap, a bálon, még mielőtt elváltak volna, megbeszélték hogy újra fognak találkozni. Rhett természetesen abból a célból akart vele találkozni, hogy a trónörökös felesége legyen -meg kedvelte Aident is-, de Aiden most még csak barátként szeretett volna beszélni a másik fiúval. A fekete hajú arra a helyre ment, amit Rhett mesélt neki. Ez egy park volt, ahova nagyon szeretett lejárni, amikor csak ideje volt, és szerencsére most is itt volt. Aiden boldogan ment oda a fiúhoz, aki amint észrevette őt felugorva ölelte át.

-Nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan itt leszel! - mondta boldogan, majd lassan elengedte.

-Hát jobb itt lenni, mint bezárva a kastélyban hallgatni a szüleimet - mosolygott, majd együtt leültek.

Egyre több napot töltöttek így el, beszélgetve, felfedezve a várost, és egyre jobban közelebb kerültek egymáshoz, amit egyik fél sem bánt meg. Aiden most már annyira elhatározta magát és megszerette Rhettet, hogy úgy döntött, elmondja szüleinek is a helyzetet. Természetesen nagyon félt a válaszuktól, de végül pozitívan csalódott. Apja eléggé mérges lett, és kiborult, de szerencsére anyja és húga jól fogadta a hírt. Ez után jött az, hogy Aiden bemutatta szüleinek Rhettet, majd a fiú oda is költözött hozzájuk. Rhett jobb „feleségnek" bizonyult, mint ahogyan várták volna. Tudott mosni, takarítani, főzni, kedves volt az emberekkel, és természetesen tisztelettudó is. Minden tökéletesen haladt. Bár a város lakói nagy része nem igazán értett ezzel egyet, de mivel Aiden az emberek szükségleteit nézte, és az alapján hozott döntéseket, így egyre jobban kezdtek hozzászokni a meleg uralkodóhoz.