A könyvet anno 2018 novemberében kezdtem el amikor elég gyerek voltam még, szóval légyszi így olvassa aki olvassa. Plusz akkoriban elég nagyot ment a wattpadon az effajta könyv szóval ne shamingeljetek légyszi. Valamint ha mégegyszer meglátom hogy v...
Na az úgy volt, hogy van ugye Pink, az énekes csaj (nem magamra gondolok) szerintem ismeritek... Anyám az ő nevét ruházta rám, de ez neki nem tetszett, mivel mikor énekelni kezdtem, "elloptam" a művésznevét. És most ezért megy a harc a biróságon. Na mindegy, megyek mert csengettek. Skyler állt a kapuban. -Drága egyetlen Pinkem, volnál szives sietni, fél perce itt állok-röhögött. -Oksa! Várjál... - befele fordultam az ajtón. - S, gyere, megyünk vásárolniii... Itt van Skylerr!-tudtam, hogy erre ugrik... De most valamiért kényelmesen lesétált a márványlépcsőn. Mi van ezzel, meggárgyult? Oda jött, köszönés képpen rábólintott Sky ra. -Oks, de máskor hagyd meg a hangod a koncertjeidre Pink Mendes! - teljes nevén akkor hívjuk egymást, mikor mérgesek vagyunk. Elindultunk a pláza felé. Első dolgom volt megvenni a fejhallgatókat. Utána Skylerrel mentünk ruhát vásárolni. -Na, akkor milyet szeretnél? A biztonság kedvéért én is veszek, mert lehet megyek veled! - hadarta. -Na látod, az jó lenne... - mosolyogtam. -Az biztos! Majd hosszú banbészkodás után meglettek a kiválasztottak. Én rucim:
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Skyler ruhija:
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Szerintem jót választottunk.... Na mindegy, már úgyis ott kéne lennünk a studióban. Szóltunk S-nek, hogy elmentünk, aztán spurii! Akkor kanyarodott be éppen egy fekete limuzin, mikor be akartunk menni az ajtón. Egy szülőpáros, és egy kislány szállt ki belőle. Elegánsak, ahaaa. Lehet ő az a nő... -Jjajj várjatok csajok, nem ti vagytok Skyler és Pink? -Ja, de persze! - mosolyogtam. -Na akkor megbeszéltük. Én Gerd-Anne Gunnarsen vagyok. Ő itt a férjem, Kjell-Erik, és a lányom, Emma Gunnarsen. A két idősebb iker fiamnak lesz ugye szülinapja. Ismeritek őket? -Hát... nem hallgattam még tőlük semmit, de a régi sulimba mindenki róluk beszélt, szóval a Gunnarsen név már nem idegen. -Rendben. Holnap (20.án) indulunk akkor. Még ma el kell mennünk megvenni a jegyeket, úgyhogy nem maradhatunk sokáig... - nézett az órájára. -Ne aggódjon, nekünk van magánrepülőnk, szivesen elvisszük. Ingyen. De szerintem most mennyünk be! - céloztam a körülöttünk felgyülemlő tömegre. - És mivel anyum is oda tervezett nyaralni menni, szerintem mi vissza sem jövünk ide... - mondtam. Skyt meg mindenhová elengedik, szóval nekem ő a lelki támaszom. -Jajj de kedvesek vagytok! De nem fogadhatjuk el, a szüleiteken biztos nagy a teher így is... -Nem probléma csak nyugodtan! -Hát kisszívem ha ennyire akarod, hát legyen! - mosolygott. Nekem szimpi ez a nő... Na szóval lebeszéltük Anne-val, hogy ők majd a közeli hotelben foglalnak szobát,és holnap délután innen megyünk a repszire. De nem tudtam nem észrevenni, hogy nagyon bámulja Skyler raszta haját... De végülis csak mosolygott. Na jó, sztem azért eléggé megijedt a barátnőm. :D Miután hazamentünk, összepakcsiztunk néhány (S szerint rentgeteg) ruhát. De lányok vagyunk, Heii!! Aludni is csak nagy nehezen tudtunk, mindketten nagyon izgultunk a másnap miatt. -Nyugi Sky, holnap még elmehetünk egyet a Mekibe repülés előtt! -Na, te legalább tudod, mivel vidíts fel! - átölelt. -Nem hiába vagyunk mi BFFek! - mondtam, és én is visszaöleltem.-na de most már aludjunk, mert a Gunnarsenék se zombikkal akarnak repülni! -Oksi, jó éjt Pinkem! -Neked isss! ^-^ Az éjszaka nyugisan telt. De a felkelés már kevésbé! -Héy, ébredj már, 5:30 van!
