A könyvet anno 2018 novemberében kezdtem el amikor elég gyerek voltam még, szóval légyszi így olvassa aki olvassa. Plusz akkoriban elég nagyot ment a wattpadon az effajta könyv szóval ne shamingeljetek légyszi. Valamint ha mégegyszer meglátom hogy v...
Másnap a függönyök között beszűrődött világosságra ébredtem.Majdnem...MAJDNEM kiégett a retinám. Nagyot nyújtózkodtam,amikor is valami leesett a padlóra. Na palacsinták,mi volt az? Minnyá megnézzük... Basszus,kitört a telefonom üvegfóliája...Ezazz,vehetek újat! Miután íly örömben keltem fel,azon gondolkodtam,hogy ez a nap is jól kezdődik. Szuszogást hallottam,úgyhogy oldalra nézve megláttam.. Tinust.(Micsoda fordulatok!:D~szerk.) Mint egy nagyranőtt plüssmaci,fetrengett az ágyon. Elvigyorodtam,majd felkapartam a telefonom a földről,és vakuval lefényképeztem.Na erre mit lépsz,Micimackó?(értelmes vagyok,mint mindig) -A faszomat,villámlik a szobámban!?-morgott,majd átfordult a másik oldalára. Rendben van,játszunk így! -Martinus pilóta,az űrhajójával szálljon vissza a földre,a barátnőjének szüksége van magára!-suttogtam neki. -Mi a geci?Pink,te mit csinálsz?-nyitotta ki a szemeit és álmosan nézett rám.Szerteszét álló hajával olyan volt,mint egy nyíratlan pincsikutya. -God Morn Martinus.Sikeres volt a leszállás? -Tudnom kéne,hogy mi a jó Istenről beszélsz?-ült fel. -Hagyjuk,hosszú sztori!-legyintek-Ömm...Tinus? -Hmm? -Odabújhatok hozzád?-nézek rá a boci szemeimmel. -Gyere!-majd mikor ráhajtottam a fejem a mellkasára,belepuszilt a hajamba-Hogy aludtál,BabyGirl? -Hát...Veled szépeket is álmodtam!-csókoltam meg.-De úgy láttam,te sem vagy magadnál! -Elveszed az eszemet még az álmaimban is! -Akkor biztos gyönyörű dolgokról álmodsz! A mosolya vigyorgásba ment át. Ledöntött az ágyra,majd rám mászott.Mikor a fejemhez ért,és egy vonalba voltunk,beszélni kezdett. -Legalább olyan gyönyörű dolgokról,mint te!-majd megcsókólt,és lemászott rólam.
Reggelizni kézenfogva mentünk. Naná,hogy a többi fiúnak (annak a 2nek) megakadt az összekulcsolt kezünkön a szeme.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
-Mi a fasz?-csúszott ki Shawn száján. -Az igennn!-vigyorgott Marcus-Bro,mennyire volt komoly a tegnap este? -Teljesen komoly volt!-mondta ő. -Ne már,együtt vagytok?-kérdezte az asztalhoz telepedve a bátyám. -Ne nézz rám úgy,mint aki egy lucskos patkányt bámul!És igen! Bármennyire is hihetetlen,járunk!-mondtam nyugodtan.Amíg a "pasim" fogja a kezem,teljes biztonságba érzem magam. Marcus arca eltorzult.És igen. Az ő reakciójától féltem a legjobban.Majd hosszú,percekig tartó csend után a fiú rájött,hogy az ő véleményére vagyok kíváncsi. -Jahhh..Ömm...Gratulálok,tényleg. Majd felállt és felment.Hogy hova az Istenbe mehet a mi házunkba,azt én sem tudom. Majd mindketten leültünk és megreggeliztünk.
Úgy kb. kilenc óra fele éppen javában toltam fel néhány Én+Norvégia szelfit a Facebookra,amikor az én drága Martinusom jött be az ajtón és leült mellém.Egy darabig nézte,hogy mit csinálok,majd a fülemhez hajolt és suttogni kezdett. -Babykeee! -Mivan Gunnarsen,ég a faszod? -Tőled mindig...De...Eljönnél velem a sporiba? Elérte,hogy felnézzek az oldalról. -A csarnokba?Mit csinálnánk ott? -Röplabdáznánk,meg ilyenek..-vigyorgott.Honnan tudja ez az ember,hogy az életem felét a röplabda teszi ki!? Jah,megvan!Wikipédia..Pff... Telitalálat volt kedvesem,grat! -Röplabda?Most azonnal felhúzod innen a segged és mész pakolni!-pattantam fel.Ő csak visszahúzott és nyomott egy puszit a számra. -Te tudod,mivel izgass fel!-nevettem bele a puszinkba. -Elég ha melletted ülök,már is felizgulsz,baby..Nem tudok mit csinálni!-vágott tanácstalan képet -Jajj,hogy zabálnám fel a mocskos pofád a mocskos fantáziáddal együtt!-nevettem. Észre sem vettem,de nyelvével behatolt a számba.Közben (jelzem,fogalmam sincsen,hogy csinálta)folyamatosan vigyorgott. Majd mikor már egyikünk sem kapott levegőt,gyengéden megfogtam az arcát,és szétváltunk. -Na megyek,nehogy túlságosan felizguljál!-állt fel,majd elhagyta a szobát. Már kiskorom óta nagy vonalúan röplabdáztam,csak mivel folyamatosan költöztünk,volt olyan csapat,ahol alig néhány hónapot játszottam.De mindenütt tanultam valami újat.Az ütéstől a szerválásig,mindent egyenként kifejlesztettem.Sok év tapasztalat volt már a hátam mögött.
Egy kis idő elteltével Tinussal már a Sportcsarnok felé sétáltunk,mikor apró hópehely szállt le közvetlenül a képembe. Felnéztem,mert ezt a pelyhet több másik is követte.A norvégiai havazás a legcsodálatosabb dolog,amit csak el tudtam képzelni.Milliónyi apró fehérséggel körülvéve kezdtem el forogni.Varázslatos volt. Ekkor két kezet éreztem a derekamon,majd egy meleg lehelet telítette be a nyakam környékét. -Nem is mondtad,hogy ilyen gyönyörű itt a hóesés!-fordultam hozzá. -Hát igen...A havazás látványa néha engem is meglep,pedig már mióta itt lakom!-kémleli az eget-Na de haladjunk,nem fogunk odaérni!
Mikor beléptünk a kétszárnyú ajtón,egy teljesen üres teremmel találtuk szembe magunkat. Üres terem?A nagy faszt! Röplabdákkal kirakott szívet pillantottam meg a pálya közepén. Rögtön odarohantam,és felkaptam egy labdát.Tinus átment a másik oldalra és onnan kiabált. -Szerváld át! Én átszerváltam.Benézte a gyerek,de nagyon.Marcusnak is mindig azért fájt a tarkója,mert a szerválásoktól eléggé "kemény" lett a kezem.És hát a kedves Gunnarsent úgy fején baszta a labda,hogy tántorgott az ütéstől. Aztán szépen,lassan eldőlt.Akkorát koppant a feje,hogy a Kínai Nagy Fal ledőlt volna tőle. Odarohantam hozzá,és letérdeltem mellé. -Martinus,nem vicces,keljél fel! Martinus...Hallasz!-rángattam. A fejem ráhajtottam a mellkasára.Huhh még él xdd. Az arcára és a csukott szemeire néztem.Hirtelen hátulról megragadta a derekam,és magához rántott. -Ezért imádlak én téged Gunnarsen...
_____ (Monoton hangon) -Áldja meg az Úr Isten minden háznak népét karácsony estéjén.Márcsa könyékig a mézbe az emberek elbaszott kezeiiiiit.... Hálelújahhhhh....
