Anime srácok x reader

Kirishima Ejiru

Éppen a barátnőiddel beszéltétek meg a legújabb nyálas sorozatot, ami ment a TV-ben, amikor a lépcsőhöz értetek.

-Nekem az volt a kedvenc részem, amikor-

-(NÉV), OTT MÉG VAN EGY LÉPCSŐ- -de be sem fejezhette barátnőd a mondatát, már repültél is le a padló felé. Fejedben végig játszódott az egész eddigi iskolás büszkeséged. Az utolsó képkockánál azonban elkapott valaki, aki nem a Padló bácsi volt. Lassan, de biztosan ránéztél megmentődre, aki egy tüsi hajú, tűz piros srác volt. Néztetek egymásra még egy darabig, majd full vörösen elváltatok egymástól.

-K...Köszi, hogy elkaptál...

-Szívesen... Ez... amolyan... férfias...dolog...volt... -álltatok egymással szemben és fogalmatok sem volt arról, hogy az egész iskola nagyban gyártja a shippeket rólatok. Végül egyik barátnőd terelt titeket vissza a valóságba. A lányok kézen fogva vezettek téged végig az iskolán, mert te végig arról a helyes tüsi fiúról ábrándoztál. Viszont ebédszünetben barátnőid a kezükbe vették az irányítást.

-Menj már oda hozzá!

-Nem. Vagy van barátnője, vagy nem kellenék neki. -szorítottad erősen a tálcádat, amin persze nem volt kaja, mivel még csak a sorban álltatok. Végre kikaptad a menzás csodádat és ültél is le volna egy szimpi asztalhoz, de egyik barátnőd odasúgott.

-Ezt mind érted csinálom! -azzal belelökött téged a Bakusquadba, remélve, hogy Kiribe botlasz. REMÉLVE. De nem úgy lett. Végig néztél az elötted álló fiú hófehér ingén, amin a te kajád díszelgett. És ami még rosszabb volt... Neked is fel kellett fognod, hogy nem Kirishimába estél, hanem... Bakugou Katsukiba. A srác arcán erei kiduzzadtak, s mélyen nézett a szemedbe.

-Megöllek. -igen, Katsuki most az egyszer jelentette ki, hogy megöl valakit. Lassan, ránéztél barátnőidre, majd egy unott arckifejezéssel nyugtáztad nekik, hogy túl fogod élni a koccanásotokat.

-Most?

-Igen.

-Itt?

-Igen...

-Biztos?

-BIZTOS!!! -már lendítette a karját, hogy esetleg lerobbantson, de akkor a vörös süni eléd állt.

-De kérlek Bakubroo! Ő egy hölgy! Ez nem lenne férfias! -nyugtatgatta.

-NE CSITÍTGASS, FURA HAJÚ! -és már vele üvöltözött. Kiri intett, hogy menj nyugodtan, ő elintézi. Így barátnőiddel kimentetek. A lányok alapos fejmosást kaptak, hogy ezt mégis, hogy a jó égben képzelték.

-Szóval kérlek, legközelebb, ha látok egy eszméletlen helyes és cuki fiút, aki még kedves is, NE segítsetek! Majd elintézem én, hogy összeházasodjunk! -eközben a csajszik nagyban mutogattak hátra, a te legnagyobb döbbentségedre. Persze nem törődtél velük.

-(Név)? -mutatott hátra az egyik.

-Ige- -megfordultál és megláttad Kirit. Pirulva állt mögötted. -Mit...hallottál?

-Hát... izé... az egészet...

-Miért nem szóltatok, hogy itt- -fordultál vissza, de ekkorra már a barátnőidnek bottal üthetted a nyomát. Így vörösen álltatok egymással szemben. A csöndet Kirishima törte meg.

-Amúgy, ha az igaz amit mondtál, akkor... N...Nekem is bejössz...! -zavarodban a tarkód kezdted el vakarni.

-He...he! Az ömm... Szupeeeeeeeeeeeer! -a végére már össze-vissza csapkodtál és visítottál.

-Jah... Az! -és elővette azt az eszméletlen cuki mosolyát. Mondanom se kell, azonnal fan görcsölni kezdtél a látványon, persze csak némán, nehogy nagyon elbízza magát. Pedig elbízhatta volna, hiszen odáig voltál érte. Meg persze ő is érted. Pár percig még némán néztétek egymást, csak utána sétáltatok el kézen fogva a naplementében. -(Név)?

-Igen? -próbáltál nem cincogi, de alig ment az izgalomtól.

-Eljönnél velem egy-

-Igen!

-De azt se tudod, mit akarok mondani! -nevette el magát.

-Bármi ami veled kapcsolatos, jöhet! -kuncogtál.

-Cuki vagy! -erre a mondatra felkaptátok a fejetek, mert gyorsan értelmeznetek kellett.

-K...Köszi! -fogtál be egy tincset a hajadból, és bilinckázni kezdted. Viszont amkor felnéztél, Kirishimát vélted felfedezni, NAGYON közel az arcodhoz. Igaz, csak egy puszit adott az arcodra, de ez már többet ért neked a világ összes kincsénél.

A következőben hozom Katsukit!❤