..Unknown.. /Riverdale ff./

Ötletmag

Gyorsan szedtem lábaimat, ugyanis a Pop-val való beszélgetés egy kicsit elvett az időmből, így már csak késve érhettem be órára.

Nagyon halkan közlekedtem a folyosón. De útközben megláttam. A suli címere a padlón. Aztán körbenéztem és realizáltam magamban.

Ez az iskola maga a tökéletesség... Legalábbis annak állítják be.

Eközben, a Southside High, az egyik lelakottabb épület egész Riverdale-ben. Azzal mivan? Hagyják, hogy össze omoljon a diákok felett. És mivel pár ember drogot árul ott, ezért a Kígyók is el vannak ítélve. Pedig, lehet nem is ők állnak a dolog mögött?

Hirtelen léptek zaját hallottam meg. Az igazgató szokványos őrjárata amit órák alatt szokott tartani. Hamar el kellett tűnnöm onnan, különben nekem annyi.

Amennyire csak csendben tudtam, lépkedtem fel a lépcsőn, annak érdekében, hogy biztonságban feljuthassak órára.

Nindzsa ösztöneimnek hála, sikerült is a tervem. De mielőtt még benyitottam volna a terembe, ránéztem telefonomra. Majdnem húsz percet, késtem.

Óvatosan nyitottam be a terembe, mire a tanárnő elhallgatott.

-Jó reggelt kívánok McCarthy kisasszony. Örülök, hogy be tetszett jönni. Húsz perc késés. Bekerül a naplómba.  Most pedig foglaljon helyet. -kezdte el lefirkálni füzetébe a dolgokat, miközben a többiek mind engem figyeltek.

Na igen, a késés nem az én hobbim.

Összesen már csak három hely volt szabad. Egy Cheryl, mégegy Betty és az utolsó Jughead mellett. Ti mit tettetek volna a helyembe? Persze, hogy Jugheadet választottam.

Szépen elsétáltam az asztala mellé és leültem. A tanárnő folytatta a firkálást a táblára, eközben én odahajoltam a fiúhoz.

-Csak, hogy tudd. -suttogtam, miközben szememet le nem vettem a tanárnőről. -Nem azért ültem ide, mert annyira társaságra vágyom. -húzódtam vissza saját térfelemre.

-Hidd el... -beszélt most ő. -Nem azért ültem egyedül mert rád vártam. -ránéztem és akaratlanul is elmosolyodtunk. Az óra ezentúl csendben telt el.

***

Órák után a diáksereg csak úgy ömlött kifelé a bejáraton. Én kint félrehúzódva emeltem telefonomat fülemhez.

-Pop? Szia, itt Allison. Már ma kezdeni szeretnék. Tíz perc és ott vagyok. Oké. Bye. -szakítottam meg a vonalat.

-Helló Bogárka, rég  láttalak. -jelent meg mögöttem Sweet Pea a semmiből.

-Sweet Pea, tanuld meg a nevemet. Vagy mondjam el újra? Egyébként is, mit keresel itt? -vontam kérdőre.

-Erre volt dolgom, de megláttalak. Nem bírtam ki, hogy ne köszönjek be. -tűrte el hajamat fülem mögé.

-Akkor azt ajánlom, máskor türtőztesd magad. Nem néz ki jól, hogy itt lógsz velem. -léptem egyet hátra, így egy kicsit messzebb kerülve tőle.

-Félted a hírneved? Tudod, az én oldalamon, még meg is növekedne. -kacsintott egyet.

-Sweet Pea, akárhogy is hajtasz, nem leszek valami rib*nc aki lefekszik veled, csak azért, hogy te jól szórakozz. A csajodnak így se tetszett a tegnapi. 

-A csajomnak? -lepődött meg, majd mint derült égből villámcsapás, megvilágosodott. -Ja, hogy Toniról beszélünk! Ő nem a barátnőm. -ráncolta homlokát. -Már egészen kicsi korom óta ismerem, meg egyébként se vagyok a bejövő széria számára. Visszatérve pedig rád, nem csak megakarlak fektetni Allison. Én megszeretnélek...