„Valami rosszat mondtam?" Kérdezte értetlenül Hoseok.
„Yoo most mit fogunk csinálni!?"
Állt fel a kék hajú hirtelen.„Fogalmam sincs!" Pattant fel Yoongi is.
Mindketten elkezdtek fel alá járkálni mig Hoseok egyre nyugtalanabbá vált.
„Mi a franc van veletek!?"„Oké, nem akartalak belerángatni ebbe, de segítségre van szükségünk." Fogta meg Yoongi Hoseok vállát.
„R-rendben."
„Kérlek hallgass végig, és ne szakíts félbe."
„Rendben." Felelte Hoseok majd leült az ágyra Yoongival, és Taehyunggal.
A két fiú egy apró részletet se kihagyva mesélt el, és mutatott meg mindem információt.„Úristen ahh, hogy lehettek ilyen felelőtlenek!?" Állt fel hirtelen Hoseok dühösen.
„Tudtatok erről az egész szarságról, és nem szoltatok a tanároknak! A diákoknak se! Senki sem tudja, hogy veszélyben vannak ti meg itt ültök, és nem tesztek semmit!"
Dühöng Hoseok.„Megyek, és szólok a tanároknak!" Emelte fel a naplót Hoseok majd kicsapva az ajtót viharzik ki.
„Nem mész te sehova!" Rántja vissza a szobába Yoongi.
„Taehyung zárd be az ajtót!"
Parancsolja meg az idősebb.
A kék hajú fiú félve zárja be az ajtót.„Hoseok gondolkozz! Ha kimész, és közlőd ezt a diákokkal mekkora pánik lesz úrra? Hóvihar van odakint be vagyunk zárva ide!
A tanárok pedig szart se érnek! Szerinted ha megtudják, hogy Choi vagy Wong ölt már embert mit fognak tudni csinálni?"„De közösen együtt megállíthatjuk őket!"
„Hoseok! Gondolkozz a mi osztályunkban ki az aki nem fosná össze magát? Senki sincs aki ha meglátna egy pisztolyt nem kezdene el bőgni! "
„Leszarom akkor se ülhetünk itt tétlenül!"
„Mit akarsz mit tegyünk?" Kérdezte Taehyung.
„Nem tudom! Valamit!"
„Oké oké nyugodjunk meg, találjunk ki egy tervet." Suttogta Taehyung.
„Nyugodjunk meg!?" Emeli fel a hangját Hoseok.
„Nem bazdmeg üvöltözzetek, és vonjátok magatokra a figyelmet!"
Dobbantott egyet a lábával Taehyung.„Jó rendben, sajnálom, hogy kiakadtam. Megértem, hogy miért nem tettek semmit idáig, de most már itt az idő."
„És mit csináljunk?" Kérdi Yoongi sóhajtva.
„Van egy tervem." Jelenti ki Hoseok.
„Micsoda?" Kérdezte Taehyung.
„Buktassuk le a gyilkost."
„Hogyan?"
„Először is keressünk egy olyan helyszint ahol mindenki jelen van."
„A vacsoránál?" Veti fel az ötletet a legfiatalabb.
„Jó ötlet." Bólint a menta hajú.
„A helyszín megvan az idő is, de hogyan buktassuk le?" Dönti oldalra a fejét a kék hajú.
„Először meg kéne tudni mindketten benne vannak e, vagy csak az egyik." Gondolkodik hangosan Yoongi.
„Ha Choi is benne van akkor furcsállná, hogy Wong megint lerobbant pont itt." Szólal fel Hoseok.
„Van egy ötletem!" Pattan fel hírtelen a fiatal.
„Mi?" Kérdi Hoseok, és Yoongi szinkronban.
„Amikor elmegyünk vacsorára megvárjunk mig mindenki leül majd Yoongi csendet teremt.
Ezután valamelyikünk megkérdezni volt e Jeon Jungkook, vagy Park Jimin nevű diák e itt előző évben.
Ha elismeri akkor rá kérdezünk e hallott e balesetről.
És ekkor hozzuk szoba hogy az író Wong volt.
Ha Choi elismeri, hogy Jungkookék itt voltak, és nem hallott a balesetről Wong volt a tettes. Choi pedig ártatlan."„Rendben, majd én szóba hozom Jungkookékat." Feleli Yoongi.
„Én pedig Wongot." Jelenti ki Hoseok majd Yoongival felvéve a szemkontaktust szólalnak meg egyszerre.
„Te pedig semmit mondasz! Szépen meghúzod magad. Ha verekedésre kerül a sor ami valószínűleg bekövetkezik te maradsz a tanárokkal megértetted?"
„De miért!?"
„Taehyung egy kislány is le tudna verni téged! Nem akarjuk, hogy bajod essen."
„De segíteni akarok!"
„Az épp elég segítség ha vigyázol magadra."
Simít Yoongi a fiatalabb hátára.„Rendben.." Suttogta maga elé Taehyung csalódottan.
Segíteni szeretne a hyungjainak, de igazuk van.
Nem tudná magát megvédeni.
Csak hátráltatná őket.Pár órával később Hoseok lepihent egyet mielőtt még megkezdődne a tervük.
Yoongi, és Taehyung pedig a fiatalabb ágyán bebugyolálva magukat a takarójukba olvasták a könyvet melyet Yoongi elhozott.
„Nézd azt írja, hogy a kristály, vagy égkék, vagy smaragdzöld színben pompázik."
„Oh itt van miképpen lehet visszautazni." Mosolyog Yoongi halványan.
„Olvassuk el."
„Rendb-
„Gyerekek nemsokára vacsora!" Víz hangzott Ling tanárúr hangja.
„Ohh ehm Taehyung remélem megérted, hogy most mennem kell." Simít a fiatal hátára.
„Persze.."
„Lent találkozunk, megyek Hoseokhoz."
„Vigyázz magadra." Suttogta Taehyung.
„Te is." Mosolyodott el Yoongi majd kilépett a szobából.
Taehyung a kezébe véve a könyvet folytatta a sorok olvasását ezzel egy kis időre is, de kizárta a problémát amivel szembe kell nézniük.
„Ahhoz, hogy lehetővé váljon a múltba való utazás szükség van a kristályra amely ha nincs aktiválva smaragd zöld színben pompázik. A legutolsó kép amely a kristályról készült mielőtt nyomát vesztették volna."
Olvassa a sorokat majd lapozva egyet meglát egy smaragdzöld kristályt.
Taehyung egy pillanatra elámulva nézi a gyönyörű ékkövet majd elkezd azon morfondírozni, hogy valaha látta e már azt az ékkövet.
„Olyan ismerős" Suttogta maga elé.
„Gyerekek vacsoraidő van!"
Taehyung egy pillanatra még szemez a kristállyal majd fogva a könyvet, és a naplót becsúsztatja a matraca alá megszokásból.Leérve az ebédlőbe látja boldogan csevegni az osztálytársait.
Szemeivel elkezdi a két fiút kutatni majd megtalálva Hoseokot, és Yoongit ül le az asztalhoz.Pár perc várakozás után mindenki helyet foglal az asztaloknál, és vacsorázni kezd.
Yoongi belepillant Taehyung íriszeibe. A fiú egy aprót bólint miszerint kezdődhet. Yoongi értve a célzást áll fel az asztaltól majd megköszörüli a torkát.
A teremben pedig hirtelen néma csend lesz úrrá.
YOU ARE READING
Changing the future - Vkook [ Completed ]
Fanfiction"Nem hallottad ? Tizenhét velünk egykorú halt meg egy busz baleset során, a holttesteiket azóta se találták meg." „Yoongi neked nem ismerősek azok a nevek ,hogy Park Jimin és Jeon Jungkook ?" „Ők is a tizenhét halott között voltak" „Tudod Choinak ig...