Hello my name is...

612 18 7
                                    

Lydia Scrimgeour 1960. május 8.-án született egy aranyvérű anya (Elizabeth Caramel ) és egy félvér apa (Edward Scrimgeour) második gyermekeként. Bátyjával , Rufus Scrimgeour-ral mindig is szoros volt a kapcsolata ,egészen addig amíg ki nem kiderült, hogy a lány lényegével nagyobb erejű és nagyobb tudású boszorkány mint a bátyja.

Lydia az első évét kezdte a Roxfortban 1971 szeptemberében.
A lány a szülei mellett haladt a Roxfort express felé , sok ember megbámulta hármukat , nem igazán volt olyan ember a varázsvilágban aki ne ismerte volna fel Edward-ot. Az egyik leghíresebb (leghírhettebb) aurort akit a varázsvilág valaha látott.
Rufus már rég a vonaton volt , amikor kishúga még instrukciókat kapott a szüleitől az előtte álló tanévre vonatkozóan.
Aztán eljött a pillanat amikor a kicsi lány könnyes szemmel felszállt a vonatra és még utoljára intett egyett szüleinek. Majd hátat fordított nekik és gyorsan neki állt ülőhelyet keresni magának.
Pár perces keresgélés után végre talált egy kupét ahol volt még szabad hely, így gyorsan kihasználta a lehetőséget és leült egy barna hajú, magas fiú mellé. Egy gyors bemutatkozó kör után kiderült, hogy a göndör fekete hajú neve Sirius Black , aki mellett ül egy másik srác az ő neve James Potter volt , Lydia mellett pedig ült Remus Lupin.
Lydia bemutatkozása után síri csend lett.
-Szóval az apukád végül engedte, hogy a Roxfort-ba járhass? - kérdezte Remus
- Persze. A bátyám is oda jár, 2 év múlva végez. Miért ne járhatnék én is?
- Hát ,tudod - kezdte Remus - a tavalyi iskolaévben azt pletykálták, hogy néhány szülő nagyon nem örűl , hogy aurorok gyermekei is járhatnak a Roxfortba. Ugyanis az egyik szülő úgy gondolta, hogy a ti varázserőtök sokkal nagyobb mint azoké a gyerekeké, akiknek a szülei nem aurorok és ez nagyon nagy veszélyt jelent rájuk.Aztán persze kiderült, hogy ez az egész vádaskodás azért volt mert az apád nem nézte jó szemmel, hogy ennek az elméletnek kitalálója , valami Dorothy nevű nő ellop egy-két dolgot a minisztériumból és ezt szóvá tette a nő felettesének. Erre Dorothy kvázi bosszúból kitalálta ezt a "a ti gyerekeitek veszélyesek" dolgot , amit sok más szülő majd később azok gyerekei is átvettek. Ennek hatására pedig sok gyereket ért megkülönböztetés a társaiktól. Dorothy apukádat is megtámadta ,hogy a gyereke milyen veszélyes illetve, hogy te még veszélyesebb lehetsz mint a bátyád. Erre elméletileg apukád meg akarta tiltani, hogy a Roxfortba járhass mert nem akarta ,hogy piszkáljanak...

Mire Remus befejezte a monológját , Lydia James és Sirius síri csöndben nézték egymást.

Végül Sirius törte meg a csendet:
- De szerencsére itt vagy velünk a Roxfort felé zakatoló vonaton. Hidd el nem hiszem , hogy veszélyesebb lennél bármelyik első évesnél sőt inkább mondanálak cukinak, azokkal a nagy szemeiddel, mint veszélyes/vérszomjas boszorkánynak. Ha pedig bárki piszkál apukád munkája miatt csak szólj nekem és ígérem többé nem piszkálnak.

-Nekem is szólhatsz. - mondta James.

-Ne haragudj nem akartalak megijeszteni. -szabadkozott Lupinmikor látta, hogy a lány milyen sápadt lett - Én is megvédelek.

-Öhm..köszi srácok , ez nagyon kedves örülök,hogy megismertelek titeket.-nevetett fel keserűen Lydia.

- Ugyan kicsi lány , csapat tag vagy mármint ha valami bajba kerülünk ,akkor henceghetünk, hogy nem bírtál a hatalmas erőddel. Majd papád kihúz minket a pácból ha ki akarnak csapni , vagy bezár minket az Azkaban-ba. -viccelődött Sirius mire James oldalba vágta és hozzátette:
-Mekkora paraszt vagy Black.
Majd mind a négyen elnevették magukat.

Bár Lydia messze nem volt olyan szociális típus mint a fiúk vagy mint a bátyja, Rufus de tény ami tény ezzel a kis csapattal nagyon hamar megtalálta a közös hangot. Ez a tény pedig őt is meglepte és ugyan még csak pár órája ismerte a fiúkat, úgy érezte végre talált magának pár igazi barátot. Akik az ő saját barátai nem pedig a bátyja néha nagyon paraszt "barátnak" nevezett csatlósai.

Ez lenne az első rész ,remélem tetszett🙂
Írjátok meg a véleményeteket 💪🧙‍♀️

The one who loves youDonde viven las historias. Descúbrelo ahora