❝ instagram⚡shawn mendes (1,2,3) ❞ ☑️

1.50

- Gratuuu! - jöttek be a többiek is.

×××××××××

Még egy ideig beszélgettem a többiekkel. Elköszöntünk, majd elmentek.

Este volt már, Shawnnal beszélgettem. Igazából majdnem elaludtam, de beszélgettünk.

- Em, látom mindjárt elalszol. Itt maradjak éjszakára? - símította meg homlokom.

- Ne is próbálkozz. Én már legalább százszor megtettem. Nem fogják megengedni. - mosolyogtam rá egy aprót.

- Rendben. Hát, akkor jóéjt Mills. - homlokon puszilt és elment.

- Jóéjt Shawnie. - suttogtam utána, majd pár perc múlva el is aludtam.

Shawn szemszöge
*másnap reggel*

Boldogan mentem be a kórházba Emyhez, remélve, én leszek az első látogatója. A folyosón mosolyogva mentem végig. Mikor odaértem a kórteremhez, mégjobban megörültem, látva, tényleg én vagyok az első látogatója. Beakartam menni hozzá, de észrevettem hogy az ajtó zárva van. Biztos most csinálnak valami vizsgálatot rajta. Alszik. Milyen édes! Háttal van nekem, de megfordul. Elmosolyodok.

Szemei kipattanak, majd észreveszem, hogy fennakadnak. Kezei elkezdenek rángani, ezután már az egész teste ráng. Ütöm az ajtót, és kiabálom a nevét.

- Emily! Emily! - kiáltottam. - Dr. Smith! Valaki! Nővérek! Valaki jöjjön már!

- Mi történt? - jött egy nővér, mire szemei elkerekedtek látván Emilyt.

Egy orvos rohant be hozzá, a nővér követte. Én is bementem.

- Emily... Emily, nyugodj meg. Hallod a hangom? Emily!

- Uram, kérem távozzon! - mondta az orvos, majd kimentem.

A nővér beadott neki valamit a vénáin keresztül. Emily szép lassan megnyugodott. Sóhajtva jöttek ki.

- Bemehet, de kérem ne erőltesse hogy beszéljen.

Bólintottam és bementem. Óvatosan leültem az ágya mellett lévő székre.

- Emily... Hallod a hangom?

Apró bólintással jelzett.

- Jól vagy?

- Igen. - mondta halkan.

- Azt mondták, ne erőltessem hogy beszélj. Szóval majd mesélek én, ha szeretnéd. Vagy nézünk egy filmet.

- Mesélj. - válaszolta, mire megfogtam a kezeit.

- Az anyukád mindjárt itt lesz. Luna újra összejött Ethannel, én pedig már beszéltem a szüleiddel.

- Miért is? - kérdezte meglepődve.

- Mert eljegyeztelek és gondoltam szólok nekik.

Emily szemei elkerekedtek, majd fennakadtak. Elkezdett rángatózni. Kezdődik. Újra.

- Doki! Doki jöjjön ide! - kiabáltam, mire Em dokija berohant.