Egy új kezdet.../Befejezett/

8.rész Gyakorlás vagy mégsem?

Néhány nap alatt Miyavi megtanulta a Kendo alaplépéseit.Ez idő alatt Grimmjow végig a tetőn ülve figyelte ahogy Urahara és Ichigo tanítják.Ezután már csak gyakorolnia kellett.Urahara ajánlására felvették az Akadémiára és már csak egy hete volt hogy felkészüljön.Mivel délutánonként Ishida igyekezett átadni a Shinigamik,Lidércek és Qvinsyk világáról mindent ,amit csak tudott Miyavi éjszakánként vacsora után igyekezett az erdőben gyakorolni.Egyik este miközben gyakorolt váratlan látogatót kapott.

-Nem jó a tartásod!-szólt egy rekettes hang.

Miyavi hátranézett a hang irányába és Grimmjow-t látta karbatett kézzel az egyik fának dölve.Az Arrancar odasétalt a lányhoz és igazított a lány tartásán.Lábát hátrébb húzta saját lábfejével ezután a derekánál fogva hátrébb húzta a lányt,majd mögé állt és mind két kezét végig simítva mutatta neki a helyes mozdulatot.

-Így kell az alsóvágás ívét végig vinni!-mondta szeliden.

E közben belefúrta arcát Miyavi vörös hajába és mélyen beszívta illatát.A lány nagyot nyelt.Furcsa bizsergés lett úrrá rajta és alig tudott koncentrálni a mozdulataira annyira zavarba jött.

-Kö...khm...köszönöm!
-Engedd el magad! -kezdte Grimmjow-Majd én vezetem a kezed!Érezd a mozdulatot és az izmaid mozgását!

Miyavi bolintott,úgy tett ahogy Grimmjow mondta,ő pedig vezette a lány kezét miközben derekánál fogva megtartotta.Amikor úgy érezte Miyavi megértette amit mutatott elébe lépett.

-Huh?-nézett értetlenül rá a lány.
-Ha már gyakorlunk mit szolnál ha egy igazi ellenfélel gyakorolnál?-kérdezte Grimmjow.

Miyavi nem tudta mire vélni viselkedését.Töle szokatlan módon szelid volt,kedves és figyelmes.

-Én benne vagyok!-mondta a lány-De hol van a te fakardod?

Grimmjow visszalépett a fához aminek törzséhez oda volt készítve egy fakard.Elvette majd újra a lány elé lépett és felvette az alapállást.

-Támadj!-mondta.

Miyavi lendületet vett és egy felsővágással támadott.Grimmjow pedig hárított.Gyakorlás közben le sem vette a szemét a lányról.Egyszer csak kigáncsolta Miyavi-t aki kishíjján a földre zuhant,de Grimmjow elkapta a karját és megtartotta.Miyavi felnézett a föléje tornyosuló Arrancarra aki stabilan tartotta,majd hirtelen magához rántotta és szoros ölelésbe vonta a lányt.Tekintetét Miyavi smaragd zöld szemeibe fúrta.A lány elpirult és nagyot nyelt.Zavarban volt ezért szerette volna elfordítani a fejét,hogy elkerülhesse Grimmjow tekintetét,de teljesen lefagyott.Érezte ahogy Grimmjow izmos karja körül fonja,érezte ahogy mellkasa megemelkedik minden lélegzet vételnél.Az Arrancar szemei annyira megbabonázták,hogy úgy érezte képes lenne belefulladni a Kékség tengerkék szemeibe.

-Egész jól megy már,de a lábmunkád még nem az igazi!-mondta szeliden-Legközelebb figyelj jobban!
-I...Igen ....úgy lesz!-nyögte ki Miyavi a szavakat.
-Most már jobb lenne ,ha lepihennél !Nem tenne jót ha túlhajszolád magad!

Grimmjow elengedte a lányt és finoman végig simítva a hátát magára hagyta.Miyavi percekig csak állt a fák között.Alig tudott magához térni révületéből.Mikor végre kitisztúlt a feje,összeszedte magát és visszament a házba.Vett egy forró fürdőt,de belemerülve a forró vízbe is csak Grimmjow-t látta maga elött ahogy lehunyta szemeit.Attól a naptól kezdve Grimmjow minden éjjel segített neki gyakorolni.Miyavi egyre jobb lett.De Grimmjow minden alkalommal igyekezett testközelbe kerülni a lánnyal.Ettől Miyavi mindig zavarba jött és csak nagy nehezen tudta megőrizni koncentrációját.Szép
lassan egyre közelebb került hozzá.Odáig merészkedett,hogy egy gyors mozdulattal kiverte a lány kezeből a fakardot,s mire észbe kaphatott volna már elötte állt.
Szerette volna elkapni a lány nyakát és mohón csókolni ajkait,de nem tette.Csak nézte.Nézte a lány kipirult arcát és hivogató ajkait.Mivel visszafogta magát csupán tekintete árulkodott szándékáról.

-Nyitva hagytad a védelmedet! -mondta a férfi.

El akart lépni Miyavi mellett és szokásához híven eltűnni az éjszakában,de Miyavi testéből kiszaladt minden erő,amit addig a feszültség tartott benne és meginogtak lábai.Abban a pillanatban Grimmjow mellkasára borult és feldöntötte.Legurtultak a mögöttük lévő lejtőn a fák között.Mire feleszméltek már egymáson feküdtek.
Mind ketten piszkosak lettek és beborította őket az avar.De nem törődtek vele.Csak belemerültek egymás tekintetébe.Szívük hevesen vert.Miyavi úgy érezte ha nem Grimmjow-n feküdne talán ki is ugrana a szíve a helyéről.Grimmjow egyik keze Miyavi derekán pihent a másikkal az arcába lógó hajticset hajtotta félre végig simítva a lány arcát.Égett a vágytól, hogy magához húzza és megcsókolja .Most, hogy egymáson feküdtek,már alig bírta türtőztetni magát.Ennek ellenére legurította magaról a lányt.Miyavi értetlenül nézett utánna,ahogy felállt majd leporolta magat."Nem értem!...Biztos vagyok benne,hogy akar tőlem valamit.Mégsem teszi meg,pedig szinte felfal a szemével!" gondolta.Grimmjow lehajolt és kezet nyújtott a lánynak,hogy felsegítse,de Miyavi nem fogadta el.Csalódottam tápaszkodott fel.

-Kösz nincs szükségem segítsegre!-morogta kissé durcásan-Mégis mi a fenét szórakozol velem?

Grimmjow egy pillanatig értetlenül nézett a lányra majd csípőre vágta kezét és harsányan felnevetett.

-Te azt hitted azért csináltam,mert tetszel nekem?
-He?
-Nem kisanyám! Azt akartam látni ,hogy képes vagy e zavaró körülmények közt is koncentrálni!-mondta egy flegma vigyorral az arcán.
-Te....

Miyavi keze előre lendült de meg állította mielött elérhette volna Grimmjow arcát.Összeszorította fogait ,hogy elfolytsa feltörni készülő könnyeit,majd dühösen elmasírozott Ishida házába.Grimmjow amíg látta flegmán vigyorgott,majd lehajtott fejjel sziszegte maga elé.
-Francba!...Hidd el nekem sem könnyű ez!