🐢2. rész🐢

2.2K 216 78
                                    

Ott állt ő, határozott tekintettel, és te meg a tömeg lányok lefagyva. Majd fogott, és kihúzott téged a lányok köréből, majd  magához ölelt.
- (Név)-chan a mi drága új menedzserünk, nem hagyom hogy elvegyétek! - nyújtotta rájuk a nyelvét.
- To-Tooru...Ez...Ez nem aminek látszik! - dadogta a fő kolompos nagy ívben kivágott pólójába.
- Ne hazudj, hallottam az egészet! Legalább vállalnád magad! Sosem szeretnék bele egy olyan lányba mint te! Annyi eszed sincs mint egy zacskó molylepkének és a sminked eltakarja az arcod! Van neked egyáltalán? Nézz már magadba! - azzal elfintorodott, mire a lány sírva elfutott majd azt kiabálta,
- TOORU-KUN NO BAKA! - mire barátnői, khm csicskái utána szaladtak. Kicsit a sokktól remegve, de Oikawa felé fordultál.
- Köszönöm -azzal rámosolyogtál.
- Igazán nincs mit - vigyorgott vissza.
- Öhm, megkérhetlek valamire? - kérdezted zavarodban.
- Persze - nézett rád furán.
- Levennéd a rólam kezed? Kicsit kínos hogy még mindig átölelsz - nyögted ki nehezen, mire Oikawa arca pirosra gyúlt, és elengedett.
- Gomen, gomen - kért elnézést zavarában.
- Nem, rendben van, haza megyek. Köszi mégegyszer - mosolyogtál idegesen.
- Haza kísérlek - jelentette ki határozottan.
- Mi? Nem kell! - szabadkoztál még mindig vörös fejjel.
- De de, menjünk. Mesélek neked az ufókról! - kacsintott rád.
- Mikről?!
És így találkoztál azzal a fiúval, aki fenekestül felfordította eddigi életed....

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Nagy Ő? [Oikawa x reader] [✔]Onde histórias criam vida. Descubra agora