Váratlan szerelem

1. fejezet

Sziasztok!!!
Hamarosan kezdünk egy új könyvet, lessétek meg!😘

Ellie szemszöge:
Ebben a pillanatban minden gondomat elfelejtettem, az arca gyönyörű volt, a szemei mogyoróbarnák, a haja hullámos fürtökben takarta homlokát. Amikor felállt észre vettem milyen izmos és kidolgozott a teste, a szívem eszeveszetten dobogott, aztán végiggondoltam. -Jézusom, ilyen könnyen nem szerethetek bele valakibe akit még csak nem is ismerek, ráadásul barátom is van- Ahogy elkezdtem gondolkodni beugrott minden ami ma reggel történt velem...
Két órával korábban:
Szombat reggel 7 órakor valami hangos zajra ébredtem, az ébresztőm volt, tegnap elfelejtettem átállítani. Kikászálódtam az ágyból, bevánszorogtam a szobámhoz tartozó fürdőbe. Elvégeztem a reggeli rutinom, mikor végeztem kimentem a konyhába valami kajáért, végülis hogyha már ilyen korán felkeltem akkor eszek valamit. Kinyitottam a hűtőt, kivettem a palacsintához szükséges alapanyagokat, majd megpillantottam egy cetlit amit anya írt: "Szia kicsim, elmentünk bevásárolni, ha felébrednél korábban, 10 körül hazaérünk, egyél valamit és feküdj vissza az ágyba, Anya."
Remek, a nővérem a barátainál aludt, szóval egyedül maradtam. Megcsináltam a palacsintámat, meg is ettem az összeset, majd vissza mentem a szobámba. Felkaptam a telefonomat és felmentem instára. Nézegettem pár képet, majd átmentem facebookra is, aztán hallottam hogy becsapódik az ajtó. Berontott a mostohaapám, csak egy perverz vigyor volt a képén. Közelebb jött és belesuttogta a fülembe:
-Anya fodrászhoz ment, így hazajöttem, ketten maradtunk El- Megsimította az arcomat, majd onnan az egész karomat. Ekkor felálltam, ellöktem magamtól, nem akartam hogy újra kezdődjön, nem bírom ki mégegyszer. Csak arra tudtam gondolni hogy mit szólna ehhez anya és Hannah, ha egyszer lenne bátorságom elmondani nekik. Kifutottam a szobámból, kirontottam az ajtón a lépcsőházba és leszaladtam, így ütköztem neki, akit valószínüleg soha nem látok újra és még a nevét sem tudom. Eszembe jutott hogy tovább kéne menekülnöm, mert a mostohaapám mindjárt ideér. Éppen elindultam a bejárati ajtó felé, de megragadta a kezem. -Ne menj ki!- mondta hirtelen -Miért?- kérdeztem, majd hallottam ahogy kint kiabálnak: -Shawn!!- mondta az egyikük. Tehát Shawnnak hívják, imádom ezt a nevet. Valaki más is megszólalt: -Úgyis megtalálunk Shawn!- Ekkor megfogtam a kezét és berángattam a raktárba, ahol az emeletesház lakói a biciklijeiket, rollereiket és egyéb dolgokat tároltak amik nem fértek el a lakásaikban. Aztán hallottam amint a nevelőapám kilépett a bejárati ajtón, majd Shawnra néztem -Szóval Shawn?- kérdeztem, mire ő úgy nézett rám mintha nem lennék normális. -Mi az?- kérdeztem, aztán végre válaszolt
-Igen, Shawn Mendes- mondta.
-Ellie Brookeson- mondtam, a szemeit bámulva...