Nálunk járt a mikulás. Minden volt csak remek hangulat nem.
Át kellet mennünk a művelődési házba, mert a mikulás előtt valami előadást meg kellet néznünk. Mi a ,,nagyok" lévén hátra kellet, hogy ültünk. Valami bűvész ki lépett a színpadra. Ami ez előadott olyan kiszámítható és régi volt, hogy nekünk a ,,nagyoknak" semmi nem volt. Ezért látványosan elkezdtünk unatkozni. Közölünk meg egyikük rosszul is lett. Utána valami csávóka jött fel óvodás énekeket énekelni. Egyszer-kétszer egy nekünk szóló dalt is elkezdett, de azonnal abbahagyta. Pfuh.
Ezek a műsor után jött a híres nevezetes mikulás. Meg a krampusza. Mi voltunk a legutolsók akik megkapták. Miután mi is oda mentünk olyan büdös volt ott a levegő, hogy majd nem elhánytam magam...
Ezek után vissza mentünk a termekbe és becsuktunk mindent mintha órán lennék. Pedig senki nem volt velünk. Elkezdtünk enni. Legalább ez jó volt.
