Hát az úgy volt, hogy az utolsó óra előtti szünetbe kitaláltam, hogy feldobom a leszedett kartonból készült leveleket. Körül nézünk, hogy van-e tanár. Nem volt.
Én: Figyeljetek *vettem le a szekrényről egy tucatnyi karton levelet*
Abban a pillanatban feldobom. OLYAN DOLOG TÖRTÉNT GYEREKEK!! Nem, hogy szét esett volna és lehullott volna ! Olyan szerencsétlen voltam, hogy a középső lámpa rácsát találtam és az leesett. Miután leesett mindenki rám nézett. Annyira szakadtunk ezen, hogy mindenki a földön nevetett. Az egyik osztálytársam meg elkezdi:
Oszt: I believe i can fly *nyújtotta ki a rács felé a kezét*
Már fájt a hasunk a nevetéstől. Közben hason csúszva szettem fel a leveleket.
Utána az egyik szigorú tanárral volt óránk. Én kint állva, várva, hogy megérkezzen és elmondjam. Bementünk a tanárral és elmesélem. Csak azt nem, hogy csak barmok voltunk azért csináltuk. Előtte leszidott, hogy bármi bajom eshetett volna. Utána viccet csinált az egészből. Alig bírtam vissza tartani a nevetésemet óra végéigXD
(A kép nem az enyém. Nettről szedtem, hogy tudjátok miről beszélek)
