PornoStar

7. rész

7. rész

Uruha pov :

Alig vártam hogy hazaérjek, mert a mai napból bőven elég volt. Elmesélek mindent Aoinak, aki csak ámul,de aztán közli,hogy dolga van, így elmegy. Mármint itthonról, nem pedig a nadrágjában. Fogadni mernék,hogy inni igyekszik, ráadásul nélkülem. Képes egyedül hagyni,pedig tudja, ilyenkor jár az agyam, és nem máson,mint Reitán. Még mindig képtelen vagyok felfogni, hogy azt mondta, szeret. Szeretnék, de nem tudok hinni neki. Egy rossz love storyban érzem magam - nyúlok zenélő telefonomért, a kijelzőn nem más villog, mint az ő neve. Micsoda véletlen. De mégis mikor cseréltünk számot? - veszem fel és fülemhez emelem a készüléket.

- Szia Ruru-chan - a hangja hallatán rögtön felpattanok. Szexi...- indulok el halkan felsóhajtva a konyhába. Csak ne remegjem a hangom!

- Mit szeretnél?

- Nem fogod elhinni, hogy kit láttam - kisebb huppanás a háttérből, mire kérődön pillantok a telefonomra, aztán inkább fejcsóválva visszarakom a fülemhez, és kitámasztom a vállammal, amíg kaja után kutakodom.

- Na mesélj! - veszek egy tányérral.

- Kai-chan szerelmes a kis lakótársadba? –Kai-chan? Az ki? Talán valamelyik exe? Kinézem belőle...- össze kéne hoznunk... Kai-chanra ráfér már az igazi szerelem. Mindig csak olyanokkal volt dolga,akik kihasználták – tény, hogy Aoi nem ilyen, de az is, hogy még sosem volt komoly kapcsolata.A lányok, fiúk megelégelték a hülyeségét pár nap után.

- Jól látod. Aoi lüke - mosolyodom el - de tud szeretni. Akkor mi a terved, macsó? Te biztos értesz ehhez, mi? Vázolja a nem túl sokat mondó ötletét, meg hogy beszélgetni szeretne a filmről. Na azt a társalgást én megérzem magamnak - rakom le a telefont és leülök az asztalhoz. Igaza van... A forgatókönyvvel kell foglalkozom, meg esetleg ezzel az Aoi témával. De ez nem túl figyelemelterelő, mert köze van Reitához. Lehet, hogy a sors így akarja. Egymás útjába sodor bennünket...

- Szóval Aoi szerelmes...- rágódom a müzlimen és gondolkozom. Ez olyan, mintha kerítő lennék, tök izgalmas - nyelem le az utolsó feladatot. Le kéne szokni erről a gyors evésről, mert elhízom.

~*~

Reggel a telefonra ébredek, de mivel a konyhában hagytam tegnap este,ezért Aoi is. Ő hozza be nekem reggel, eléggé csúnyán nézve. Fogalmam sincs, mikor ért haza, de fáradtnak tűnik...- bámulom formás popsiját, ahogy kivonszolja magát a szobából.

- Moshi - moshi!

- Hellóka - köszön rám...Reita? - összehúzom a szemöldököm. - Fél hét van... - dőlök hatra homlokomat fogva. Ajánlom, hogy nyomós okot találjon arra, hogy ilyenkor hívogat.

- Tudom...- hallom, hogy vigyorog - Főnök üzeni, hogy ma nem kell bemennünk,de gyakorolhatunk otthon. - hümmög.

- Nem értem, miért üzen veled. Felhívhatott volna - gondolom el logikátlan.

- Mert mondtam neki, hogy majd én közlöm ezt veled örömmel...

- Mindent alkalmat kihasználsz? - szalad homlokom közepére a szemöldököm. De tényleg. Viszont ez a tény, amit le sem tagadhat, megmosolyogtató, sőt mindjárt nevetek.

- Pontosan - és még helyesek is - kuncogok fel félálomban. - épp ezért állok most az ajtótok előtt.

- Hogy mi van? - lendületből ugrok ki az ágyból, egy szál semmiben. A jó szokásomat, hogy meztelenül alszom,még mindig nem vetkőztem le.