Tizedik

581 76 2
                                    


Jisung mellkasát melegség töltötte el ahogy barátja egy tálca társaságában visszatért a kicsiny szobába. Ajka önkéntelenül is mosolyra húzódott ahogy felvillant előtte az előző estéből egy képkocka, egymást ölelve élvezték a lakást beborító csendet. Az eddig telefonozó fiú felült az ágyon és behúzódott a sarokba, hogy kényelmesen elférhessenek. A reggelinek csodálatos illata volt de képtelen volt ezzel foglalkozni, Minho búskomor tekintete elterelte a figyelmét mindenről.

- Mi bánt? - Jisung hangja kissé még rekedt volt reggel révén mégis nyugtatóan hatott az emberre. Az idősebb először tekintetét rá vezette de hamar el is fordult, lehajtott fejjel viselte barna tincsei csiklandós érintését. 

- Mi lesz most?

- Kezdettnek elviszlek randizni, utána pedig majd meglátjuk.

- Jisung, neked barátnőd van. 

- Szakítok vele, mi értelme vele lennem ha nem is szeretem?

- Te magad mondtad, hogy a családod egy életre megutálna. Nem akarlak a családod ellen fordítani.

- Engem egyáltalán nem érdekel a családom, nem érzek semmit Haneul iránt. Mit kellene akkor tennem?

- Én sem tudom. – Minho félénken beletúr dús hajzuhatagába de egy pillanaton belül visszahullanak eredeti helyükre. Az egyetemista fiú szíve összeszorul a látványon, félre rakja a kettejük közé fektetett tálcát és közelebb kúszik az idősebbhez. Arcára simít majd tarkójára fogva mellkasára húzza a fiút. Nem tudta megmondani pontosan milyen kapcsolatban állnak de abban biztos volt, hogy sokkal szorosabb kötelékre vágyik és ha emiatt kitagadják a családjából hát legyen. Belefáradt apja folyamatos parancsolgatásába. Nem akart ő ártani senkinek viszont tudta, lesz egy áldozata ennek a helyzetnek.

- Nem hagyom ott Haneul-t egy ideig, legalábbis addig amíg ki nem fejlődik ez az egész rendesen. Viszont amint komolyra fordul mindez abban a percben elmondom neki, hogy nincs tovább. Egyenlőre mi sem tudjuk mi is ez pontosan, igaz?

- Igaz.

- Megfelel ez így neked?

- Nem igazán, de nincs más választásom ha nem akarok ártani neked.

- Nem lesz semmi baj amíg itt vagy mellettem. - lágy puszit lehelt a rajta fekvő hajába és még szorosabban vonta magához. Nem járt táncot örömében amiért ilyen csúnyán ki fogja használni barátnőjét de nem volt más lehetőssége. Valószínűleg nem ez volt az egyetlen járható viszont ez volt a legbiztonságosabb, féltette Minho-t az apjától így kénytelen volt ezt választania.


Boldog karácsonyt uwu


Törött iránytű [BEFEJEZETT✓]Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora