Polka Dots | Harry Styles - hu

5. ○ És aztán megtörtént ●

○●○●

Még egy bájos nap vele.

Kis gyerekek játszanak a hintával, néhányuk pedig szaladgálnak.

- Szeretnél egy corn dog-ot? - Kérdeztem Kacia-t, egy másodpercnyi gondolkodás után bólintott.

- Gyerünk, szerezzünk neked egyet. - Kuncogtam.

Mind a ketten felálltunk, majd odavezettem a standhoz, ahol corn dog-ot és vattacukrot árultak.

- Egy corn dog-ot ennek a széps-- - Mondtam mosolyogva, de gyorsan eltűnt az arcomról és még a mondatot se tudtam befejezni, mikor megláttam valamit.

Egy boldog kislány szaladgált körülöttünk, pöttyös térdzoknit viselve.

- A büdös picsába! - Motyogtam alig egy suttogás felett.

- Harry. - Kacia gyengéden a nevemen szólított.

- Oh, uhm, nos egyet szeretnénk, kérem. - Mondtam és egy mosolyt próbáltam magamra erőltetni, de csúnyán kudarcot vallottam.

Átnyújtottam neki, amint a légzésem gyorsulni kezdett, a kezem pedig remegni, ahogy próbáltam figyelmen kívül hagyni az erős kényszert, ami úgy égett bennem, mintha valami futótűz lett volna.

Izzadni kezdtem, szemeim a kislányon tartottam. Megpróbáltam levenni a tekintetem és az eszem is a kisgyerekről, de egyszerűen nem ment. A vágy és a szükség, hogy megöljem őrülten erősödött.

- Harry, jól érzed magad? - Kérdezte Kacia és láttam a szemében, hogy tényleg nagyon aggódik.

- Igen, cs-csak kicsit furcsán érzem magam. Azt hiszem, hánynom kell. - Hazudtam, rá nézni se tudtam a mellettem álló lányra.

- Meg tudnál bocsátani? Mindjárt visszajövök. - Mondtam, majd szó nélkül elsétáltam, kezemet a szám elé raktam azt színlelve, hogy mindjárt hányni fogok.

Biztosra mentem, hogy kikerültem Kacia látóteréből. A játszótér leghátrább eső részén vártam, ahol csak pár gyerek játszott és még a megvilágítás is kissé homályos volt.

Különböző módokon kezdtem el gondolkodni, hogy hogyan szerezzem meg a kislányt, de úgy tűnik, hogy a szerencse ma az én oldalamra állt, mikor megláttam, hogy felém kezdett el futni.

Habozás nélkül ragadtam magamhoz. A játszótér sötét oldalán voltunk, magas fűvel körülölelve. Jobb kezemmel fogtam be a száját, miközben alapjába véve felé tornyosultam, hogy biztosan egy helyen tartsam.

Kicsiny teste fogásom alatt vergődött.

Előhúztam a zsebkésemet, már automatikusan egy megkönnyebbült sóhaj szökött ki a számon,  mikor megláttam a kés éles hegyét. 

Kezemet magasba emeltem és már azon voltam, hogy beledöföm a mellkasába, mikor valami bennem megállásra kényszerítette cselekedeteimet.

A kislány szemeire és könnyek áztatta arcára néztem.

És aztán megtörtént.

Valamire csak most jöttem rá.

Nem kell ezt tennem.

Tudok jobb ember is lenni.

Megtudok változni.

Kacia-ért.

Azzal a gondolattal, ami a fejemben kavargott, lassan leemeltem magam a kislányról, de mikor megtettem, a szoknya, amit viselt felcsúszott egy kicsit, így megmutatva a rózsaszín pöttyös mintájú fehérneműjét.

Minden olyan gyorsan történt és a következő dolog, amit tudtam, az az, hogy a lány már a saját vérében fulladozik, amint a késemet belemélyesztettem a mellkasába.

- Picsába! - Hangosan káromkodtam, amint kihúztam a késem a most már halott testéből.

- H-Harry? - Hallottam a reszkető hangját mögülem és azonnal éreztem a lélegzetemet a torkomban ragadni, a szívem pedig háromszor olyan gyorsan kezdett el verni.