Broken Hearts [M&M] [JAVÍTÁS ALATT] [SZÜNETEL]

Én titkom...

-Marcus ezt miért?-kérdeztem meg
-Nem tudom, csak úgy jött.-válaszolta higgadtan
-Örülök, hogy te ilyen higgadtan tudod kezelni, hogy megcsókoltál, én meg közben egy másik fiút szeretek, remélem büszke vagy magadra! Jobb lesz, ha ma a vendégszobában alszom.-vetettem egy utolsó pillantást Marcus felé, majd kimentem.-Jó éjt Maci.
-Jó éjt Iza.-majd kimentem

Miután becsuktam Mac szobájának ajtaját, észrevettem, hogy a házban sötétség honol, a vendégszoba meg a földszinten van. Inkább úgy döntöttem, visszamegyek Martinus szobájába. Machez a történtek után nem lenne kedvem. Mikor beléptem Tinus már édesen szuszogott. Én befeküdtem mellé, és magamra húztam a maradék takarót, ami még nem volt rajta.Mivel eléggé fáztam, a radiátor az ágy másik felén, mellettem pedig Tinus, szétterülve az ágyon fekszik, semmi esélyem, felkelteni meg nem akarom. Had aludjon. Én sem értettem a cselekedetem, de fogtam magam, és Tinushoz bújtam. Nem értettem miért, de legalább nem fáztam. Pár perc múlva éreztem két kart a derekam körül. A kar tulajdonosa a Gunnarsen volt. Vajon ki más?

Miután még jobban Tinushoz bújtam, mert már alig volt rajtam takaró, végűl teljesen elvette az egészet, és én ott fagyoskodtam.

-Óóóóh hogy a rák vedres faszomat a seggedbe Gunnarsen...-suttogtam

Ez a cselekedetem már tudatos volt, mivel fel akartam cseszni az agyát, hogy észhez térjen, hogy nem akarom hogy a szar is belémfagyjon. Szóval lehúztam róla a takarót és ráfeküdtem telibe Martinusra. Hát de ember! Mi van ezzel? Ennyire hogy aludhat? Fel sem kel. Mindegy..hagyom aludni. Amúgy mellékesen, nagyon jó illata van, és a félig vizes haja, ami a szemébe lóg, nagyon szexi.

Jó ezt nem én mondtam!

Nem értem magamat, nem szeretem Gunnarsent, de azért rajta fekszem, vele alszom, ölelgetem, mint valami idióta fan, de az illata még is olyan vonzó..

Na mindegy, miután elaludtam, kb 10 óra körül ébredhettem, mikor valaki a hajammal játszott. Az a valaki a Gunnarsen volt.

-Kényelmes vagyok?-vetette be perverz vigyorát
-Persze, olyan kényelmes vagy, hogy a végére úgy döntöttem rád fekszek, mert mindig elvetted a takarót és fáztam!-durciztam be
-Miért nem tekerted fel a radiátort?-kíváncsiskodott
-1.mert szét voltál terülve, 2.mert hangokat hallottam, 3.mert félek a sötétben
-Jajj istenem szegénykém!-ölelt magához, majd a hajamat kezdte simogatni
-Meg ne sajnáljalak.-folytatta már nevetve
-Kurva anyád Gunnarsen!-bújtam ki mellőle.-tudod miért félek a sötétben te agybeteg!-ültem le az ágy másik végébe.
-Sajnálom!-ült le mellém-nem akartalak megbántani királylány.-mindig így hívott...

Ezt a storyt senki ne tudja...vagyis, tudta, mert most elmesélem nektek..szóval, mikor én és Elle 2 évesek voltunk, éjszaka le kellett mennem inni, és volt egy húgunk, Avery Chryssanthander. Avery 1 éves volt, és éppen gurigatja a kis játékait. Vagyis már nem, mert én leoltottam a villanyt. Addig világos volt. Mikor indultam volna le, megbotlottam Averyben, aki legurult az emeletről, a korláton keresztül..nem kell mondanom, belehalt. A korlát éppen aznap lett volna megcsinálva....viszont Avery már nem lesz újra! Avery Chryssanthander 2007.12.24.-én halt meg. És 2006.03.24.-én született...istenem..és azóta vagyok ez a flegma geci, akinek mindenki megismert, persze a háttere mindig is az én titkom marad..egy embert öltem. A saját hugomat. Most mondhatja bárki, hogy nem a te hibád. De! Az én hibám! Miért kapcsoltam le a villanyt?!!Miért? Ha nem lettem volna akkora balfasz, akkor talán még most is élne az egyetlen húgom! Elbasztam a családom életét. 

Szóval ezért bánik velem apám így...anyám sem bocsátott meg teljesen! És én sem. De ez az, amiről senki soha nem fog tudni...