Akár a levelekről lecsorduló víz
Mint az emberek fájdalmát okozó kín.
Hűvös reggeleken elvesztett remény
Hontalanok éhségét tűntető kenyér.
Olyan vagyok.
Magam mögött csendet hagyok.
Én vagyok, aki nem tud aludni
Az vagyok, akinek nyugodtan lehet hazudni.
Én vagyok a madár, aki az égen repül
Az vagyok, akinek a hangja halkan csendül.
Én vagyok a tanár, aki lerontja a jegyed
Én vagyok a fiú, aki szakít veled.
Lehetnék a hangod, ami édesen szól,
De az vagyok, aki távol tart a barátaidtól.
Én vagyok a remény, amit mindennap vesztesz,
De gúnyos mosoly is vagyok, mikor nincs meg a kettes.
Vagyok az ébresztő, aki elűzi az álmod.
Én vagyok az étel, amitől azonnal kell hánynod.
Lehetek a víz, ami kiborul a táskádba.
Lehetek a kabát, amit megfáradva akasztanak vállfára.
De én csak egy kismadár vagyok.
2019.01.14.
