8. Rész

80 3 0
                                    

Már egy hete fekszek itthon betegen. Lori és Adam majdnem minden nap meglátogattak, de még így is halálra untam magam. Lehet -én vagyok az egyetlen olyan ember, aki várja a sulit. Ma vissza kell mennem az orvoshoz és meg mondja , hogy mehetek-e már suliba vagy még nem . Remélem az előbbi.
Szépen, kényelmesen felöltöztem és elindultam az orvoshoz. Mondanom sem kell,  hogy vagy ötezren voltak...
Másfél óra várakozás után végre sorra kerültem.
Gyorsan bementem, mihamarabb végezzek.
Az orvos alaposan megvizsgált, adott egy igazolast és szerencsere másnap már mehetek iskolaba.
Otthon bepakoltam holnapra ami kell és megirtam a maradék házit. Lori ma is átjött es őrült, hogy holnap mar nem egyedül kell a suliba mennie.
- Nem tudod mulyen unalmas volt egyedül menni minden reggel. Borzalmas... - mesélte nagy bele élessel.
- Te ne tudd meg milyen rossz volt egész héten itthon... - válaszoltam.
- Elhiszem. Hallod ? Nincs valami kaja? Éhen halok. - indult meg a hűtőhöz Lori.
- Hát konkretan nincs. De ha akarod süthetünk vagy rendelhetünk pizzat. - vettetem fel ötleteimet.
- Hmm... Nem rossz... nem rossz.. de mi lenne ha áthívnánk a fiúkat es úgy sütnénk pizzat? - nézett ram nagy mosollyal.
- Nem tudom mennyire élveznék ők a csajos főzőcskézést de benne vagyok. - kivancsi vagyok mi lesz ebből.
Lori felhívta Adamet , hogy szoljon a fiúknak es jöjjenek. Mi addog elő készítettük amik kellhetnek. Liszt, élesztő, edény és hasonló. Nem telt el sok idő mióta Lori telefonat, de mar valaki csengetett. Oda mentem az ajtohoz és kinyitottam.
- Megfogyva bár... - mondtam , mivel csak Dustin és Adam állt kint. Aaron biztos nem ért rá .
- Megfogyva bár... de bemehetünk? - kérdezte Dustin.
- Ohh.. bocsi persze gyertek. - alltam arrébb, hogy beférjenek.
- Na mi a program? Lori csak annyit mondott, hogy jöjjünk.
- Ohh... hát akkor lehet hogy kissé csalódottak lesztek.
- Neee máááár.. szóval nem egy édes hármas , ahol Adam az operatőr? - kerdezte csalódottan.
- Poénos vagy, mint mindig. - mondtam rezzenéstelen arccal.
- Nyugi van, vicc volt. Nem is lennék benne. - mondta és tovabb ment a konyhába Lorihoz.
Én azt semnertem honnan szeedte hogy bármelyikünk benne lenne 😂😅. Na mindegy...
- Bocsi Dustin miatt. Csak tudod... egy ideje nincs barátnője és nem tudta hogyan levezetni a feszültséget... ha erted mire gondolok.. - próbált magyarázkodni Adam.
- Ahh.. Persze hogy értem.. szóval egy baratno arra való, hogy rajta keresztül vezessétek le a "feszültséget".. - nem tudom konkrétan nire gondolt, mivel Dustin alap jaraton mindig ilyen. De nem gondoltam volna hogy ő is.
- Nem ugy értettem, ahogy te gondolod...
- Úgy sem leszunk egy véleményen. Menjünk inkabb a konyhába. Pizzát sütünk. Még lehet távozni... - néztem a fiúkra.
- Én maradnék. - mondta Adam.
- Én még átgondolnám.
- Maradsz! - szólt rá hatarozottan Lori.
- Nem vagyok kutya, ne parancsolgass. De ha esetleg szépen  megkérsz... - kezdete simogatni a nem létező szakállát.
- Ne is almodj róla.  - mondta gunyosan Lori.
- Okeeee... akkor elkezdhetnénk? - vetettem fel az ötletet.
-Mindenkinek ki lett adva a meló. Lori es Dustin csinálta a feltétet a pizzára (ossze vágták a sonakt es a zöldségeket es sajtot reszeltek ), Adam és én meg a tésztát csináltuk. Én adagoltam bele a dolgokat ő meg ossze keverte.
- Figyu Rose.. nem ugy mondtam amit mondtam, ahogy te értetted.
- Adam. Nyugi. Pasiból vagy, alap hogy ezen jár az agyatok.
Nevetest hallottam. Adam kiröhögött.
- Most mi olyan vicces? - kerdrztem meglepve.
- Te. - nevetett tovább.
- Miert is?
- Mert jössz ezzel az alap szöveggel, hogy mivel pasiból vagyok , csak ezen járhat az eszem.
Oke .. igaz .. néha megfordul a fejemben , de ettol függetlenül nem erre gondolunk egesz nap. Vagyis a többség nem.
Woow.. Ezt megkaptam. Jó igaza lehet, hogy most épp talan nem ugy gondolta. Vagy amúgy sem úgy szokta?...
- Föld hivja Roset.... - hadonászott előttem Lori.
- Igen?
- Milyen alapú pizzát kérsz? Paradicsomos vagy tejfölös?
- Hmm, legyen tejfölös.
Mindenki össze állított magánakegy pizzát, majd beraktuk őket sülni. Egyszere tudtunk szerencsére 2- őt sütni, igy egy órán belül megvoltunk. Az este hátra lévő részében nem sokat beszeltem. Csak merengtem magamba. Pizzázás közben megnéztünk egy filmet. Valami horror filmet Lori szerencsétlenségére. Egesz este Dustin kezét karmolászta vagy fogdosta.
Adam az én kezem fogta. Fura volt de inkabb ra hagytam.
9 óra lett mire vegig néztük a fimet.
- Na srác es lányok egy elmeny volt, de nekem mennem kell. Anyam kiakad, hogy holnap suli és még nem vagyok otthon. - mondta Dustin.
- Jujj.. nekem is mennem kell!! - erősítette meg Lori.
- Kösz a meghívás, holnap tala.
- Sziasztok - köszönt el Lori is és elmentek.
Adam teljes nyugalommal ült tovább a kanapén.
- Neked nem kell menned? - néztem rá.
- Hát ... őszintén én ráérek... De addig semmi képpen nem megyek el, amíg választ nem kapok egy kérdésemre.
- Na mondd.. mi lenne az a nagyon fontos kérdés.
- Lenne kedved velem kettesben elmenni valamikor valahová? Tudom ez egy kornkretan megfogalmazott mondat volt. De te valaszthatod ki hogy hova és mikor..
- Szóval  te most randira hívsz ENGEM? - néztem rá hatalmas szemekkel.
A suli legmenőbb és leghelyesebb sráca, akire az pláza cicak isten ként tekintenek... engem hiv randira?
- Igen. Szóval? Benne vagy?
Azok a szép barna szemek fürkésztek a tekintetem. Nem tudom mit mondjak...
Igent? És mi lenne utana? Talan tetszenék neki és össze jönnénk? És ha össze jönnénk meddig lennék együtt? Mit szólna hozzá hát úgy... mindenki?
Mondjak nemet? De nagyon bejön. Viszont kevésbé utalnának és nem kéne aggódnom mikor talal jobbat.
- Hát....

A rosszfiúk varázsaWhere stories live. Discover now