Gyengéden csókolt meg. Amikor szétváltunk egymástól azt kívátam bárcsak örökké tartott volna ez a pillanat. Mikor kinyitottam a szem, láttam, hogy Ash engem néz mosolyogva.
-xMit mosolyogsz? - kérdeztem egy mosollyal a szám szélén.
-Semmit - válaszolta, majd megfogta a kezem, és maga után húzott.
-Hova megyünk? - kérdeztem.
-Titok. - mondta, és mentünk beljebb az erdőbe.
Odaértünk egy nagyobb fához, amin egy hinta volt, ami eddig nem volt itt.
-Hogy kerül ide ez a hinta? - néztem fel rá.
-Én tettem fel rá nem olyan rég. Ülj fel rá - mosolygott rám.
-És ha én nem akarok felülni rá? - kérdeztem íncselkedve, kezem kihúzva a kezéből.
-Olyan nincs. - jött felém, mire én hátrálni kezdtem. -Ne makacskodj már.
Egyre csökken köztünk a távolság, aminek valahol mélyen örülök, de tudom hogy nem jó ötlet beleszeretnem megint.... Elkezdtem futni, de tudtam hogy ő gyorsabb, mint én, és előbb vagy utóbb úgyis utolér. Mire ez a gondolat végig szaladt az elmémen két kezet éreztem a derekamon. Magához húzott, de a talaj nem volt az gyenletes, minek hatására mindketten elestünk. Én kerültem lentre, ő meg felém tornyosult.
-Leszállnál rólam? - kérdezem tőle, miközben a haját piszkálom.
-És ha én nem akarok? - kérdezi mélyen a szemembe nézve.
-Akkor nem fogok veled beszélni - mondom és ki nyújtom rá a nyelvem.
-Ha azt akarod, hogy bekapjam a nyelved csináld még - mondja, és közelebb hajol.
Gyorsan bezárom a szám, és elfordulok, hogy ne lássa rajtam milyen vörös lettem. Leszáll rólam, engem is felhúz a földről, de a szemében csalódást fedezek fel.
-Mi a baj? - kérdezem beérve őt, mivel már előrébb járt, mint én.
-Semmi. - fordul felém.
Az út további részét csendben tettük meg. Odaértünk a kocsijához, kinyitotta nekem az ajtót, beültem, és elindultunk haza felé. A kocsiban töltött idő is csendben telt. Vajon mivel bánthattam meg? Miután ez a kérdés felötlött bennem Ash megállt a házunk előtt.
-Köszi az ajándékot mégegyszer, és hogy hazahoztál.
-Semmiség. - válaszolja felém fordulva.
Odadordulok felé és egy puszit adok az arcára. Ő meglepődve néz felém, én meg csak mosolygok, mint egy fél őrült.
-Jó éjt Ash. - köszönök neki, és kiszállok a kocsiból.
-Neked is. - mondja.
Amikor az ajtónál állok hátrafordulok, és látom hogy ő is engem néz. Intézetek neki, és bemegyek a házba.
Sziasztok!
Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várnotok az új részre, de nagyon elfoglalt voltam az utóbbi időben. Remélem tetszik ez a rész. Következő rész valószínűleg a het közepén várható. Addig is puszi nektek 😘
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Goodbye Agony (Ashley Purdy)
Фанфик"-Mit csinálsz? - suttogtam ajkára, miközben a köztünk lévő tér csökkent. -Semmi rosszat - válaszolta, és ajkát az enyémre tapasztotta."
