Véres telihold

4.fejezet

Takeru szemszöge:
Elindult a mai nap ezzaz! Mondtam már hogy utálom a sulit?  Szóval bejött az első órára a tanár de egy csaj is jött utána. Nagyon ismerős volt valahonnan. Hosszú vörös haja kétcoffba van fogva direkt eggyel nagyobb pulcsi van rajta így növelve a cukiság faktorát bár nálam ez csak az én Vikimen jön be. Vidáman mosolyog mindenkire aki ránéz. A pozivitás csak úgy sugárzik belőle. Ránézésre kb 160 cm lehet.
-Nem is tudtam hogy új osztálytárs érkezik!
-Én se. Csendre int a tanár.
-Gyerekek! Ma egy új osztály társa jött. Kérlek mutatkozz be!
-Lotte Wasanda vagyok. Régen itt éltem de elkellet költöznünk magán okokból de most vissza költöztünk!
-Ó hogy aza.. miért nem szólt anya? Suttogom magamnak.
-Ismered?
-Gyerek kori egyetlen barát.
-Csöndet ott hátul! Szól ránk a tanár.
-Köszönjük Lotte. Ülj le Takeru és Viktor mögé. Kelletlenül felteszem a kezem hogy jelezzem hova üljön.
-Takeruuuu! Ölel át szünetben.
-Én is örülök neked. Lott
-Bezzeg ő nem kap hülye becenevet!
-Evann! De azért szeretlek! Mutatok szívecskét a kezemmel felé.
-Héy! Takeru.. miért váltottál le?
-Hülye boszi. Nem váltottalak le. Te vagy a legjobb haverom örökre! Erre Viki ott hagyja a társaságunk.
-Most meg miért hagyott itt? Pfuu.. bocs Lott. Mennem kell! Futok utána de nem találom az épületben szóval kimegyek az udvarra ahol meglátom Vikit. És oda sétálok hozzá.
-Viki... mi a baj?
-Semmit menj el! Menj a legjobb haverodhoz élj vele boldogan! És elsírja magát. Ne basszus...
-Viki figyelj! Ő a legjobb haverom az tény. Az egyetlen haverom.
-Ne folytasd! Nem akarom hallani!
-De pedig hülye kölyök végig hallgatsz ha kell órát is ellógjuk de végig hallgatsz! Emelem meg a hangom.
-Szerinted a HAVEROK mióta smárolják le egymást?Hmm? mert szerintem nem szokásuk! Azért mondtam hogy Lott a legjobb haverom mert te TÖBB vagy mint egy barát. Te nem egy haver vagy hanem valami más és ez az érzés SZE-RE-LEM! Akadok ki teljesen mert félek hogy elveszíthetem esetleg örökre.

Viktor szemszöge:
Tény hogy hamar össze tudok törni lelkileg és olyankor eléggé depressziós vagyok.. De nem akarok olyan valaki miatt az lenni akit szeretek. Némán állok Takeru előtt majd ránézek és látom hogy talán nem is tudom fél? Vagy aggódik? De most azt mondta hogy szeret?
-T-Takeru én is szeretlek... Majd megölelem amit ő is viszonoz.
Látom Takeru megnyugodott szóval én is le tudtam egy kicsit.
De ha meglátom hogy az a csaj akármit is csinál Takeruval ki tekerem a nyakát annak a ribancnak. Már most nem szimpi nekem az a csaj!
Kicsit megbátorodom majd a szájára adok egy csókot amit ő nem ellenzett sőt inkább élvezte.
-Takeru ha hozzád ér az a csaj elásom az erdő mélyére hogy még a holt teste se legyen meg! Mondom elég parán.
-Amilyen kicsi vagy olyan ijesztő is. Mosolyog Takeru.
-Nem érdekel te az enyém vagy!!!
Mondom féltékeny hangnemben.
Vissza mentünk az órára és el is telt a nap.
Takeru haza kísért meg kicsit be is jött meggyőződni róla hogy Cody biztos nincs itthon. Fel mentünk a szobámba beszélgettünk aztán ő is haza ment. Nehezen de elváltunk egymástól majd egy utolsó búcsú csók és el is ment sajnos.
Csináltam magamnak kaját majd fel mentem a szobámba és megnéztem egy filmet. Be aludtam rajta viszont valami megébreztett. Valaki csókolja a nyakam és a szám. Valaki simogatja a fülem.
-mmm..Takeru..
-Oh nem nem Takeru. Hallom meg Cody hangját amire egyből kiugrik a szemem. Cody rajtam fekszik és elég szorosan le szorít.
-Szállj le rólam! MOST.. Üvöltöm teljes erőből.
-Ch...az nem lenne olyan buli.
Mondja perverz vigyorral az arcán.
Nekem valami halál érzésem támadt és kezdtem pánikolni. Pedig ez nálunk megszokott.....

Takeru szemszöge:
Nagy nehezen tudtam csak Viktort ott hagyni de muszáj voltam végül. Haza fele Lottebe botlottam.
-Héy Lott! Te meg?Hogy hogy itt még csak? Azt hittem haza mentél.
-Most fogok indulni. Klub foglalkozáson voltam!
-De csak most jöttél a suliba
-Nyem baaj!
-Jó és melyik klubba mentél?
-Titok! De testhez álló klubba mentem! Ránézek.
-Miért van Loli klub?
-Hülye!Dehogy is. És komolyan animés lettél mióta utoljára beszéltünk?
-Japp! Valami probléma?
-Semmi semmi csak rólad soha az életben nem gondoltam volna. Hogy valaha is szeretni fogod. Eléggé elutasító voltál.
-Mindenki változik! Én is! Közben elindulunk haza.
-Képzeld! Mellétek költöztünk! Minden nap mehetünk reggel együtt suliba!
-Bocsi.. de nem lehet. Nagyon korán már nem vagyok otthon és későn érek. Szóval a haza sétálás se működik..de valamikor átjöhetsz hozzám!
-És miért van ez?
-Az az én dolgom!
-Ugye nem a bolhafészek miatt?
-Nem bolhafészek! Van neve!
-Aha.. nekem marad bolhafészek vagy a neve amit nem tudok. Forgatja a szemeit.
-Viktor a neve. Szeretem barátilag Lott stílusát de néha az idegeimre megy.
-Jé!Haza értünk! Holnap talizunk. Intek és rögtön berohanok a lakásba.  Éjfél körül egy álom miatt felriadok de végül vissza alszom.Másnap arra kelek hogy esett a hó. Szokásomhoz híven Viki elé megyek. Már megsétáltatta a kutyáját. Együtt sétálunk suliba. Útközben párszor orra bukik amin én csak nevetek.
-Takeru. Segítenél?
-Miért nem kérdezted előbb? Ugorj fel a hátamra. Veszem le a hátizsákom és fogom meg a kezembe majd Vikivel a hátamon megyek suliba.
-Itt vagyunk hercegnő. Teszem le a terem előtt.
-Tényleg. Nincs kedved csatlakozni valamilyen klubhoz?
-Van rajz klub?
-Persze! Én rajzolni nem annyira tudok de asszem mellette működik az okkult klub szóval én oda csatlakozom!
-Jó.. suli után csatlakozzunk! Meg is tettük a csatlakozást. Meglepetésemre Lott is az okkult tagja. Remek folyton rajtam fog lógni ezzaz!