Véres telihold

Az új iskola 1. fejezet

Viktor vagyok egy átlagos fiú vagyok annyi változással hogy át tudok alakulni egy szürke farkassá. Nos mivel most költöztünk Kanadába azért egy új sulim is lesz. Képzeljetek el szőke a hajam és türkiz kék a szemem. Mindenki oda van értem nem értem miért de mind egy is. Egy kis családi házban élek a mostoha szüleimmel egy erdő mellett. Amúgy a mostoha szüleim és a mostoha bátyám, igen van egy mostoha bátyám is nem tudják hogy farkas vagyok. De jobb is nem kell hogy tudják. Mivel még karácsonyi szünet van ezért még nem kellett be tennem a lában a retkes suliba. Most is az erdőben kavargok a fák között mivel a mostoha szüleim és a mostoha bátyám annyira nem foglalkoznak velem. Najó de a bátyám túlságosan is sokat. Éppen vadászom mert ilyenkor mást nem tudok csinálni. Egy törvényünk van! SOHA ne barátkozz vámpírokkal. Naja elég gáz ez a törvény de hát ez van. Eltelt a Szilveszter és jött is a suli.

Amikor be értem a suliba nem mindenki nézett rám jó szemmel. Az a baj hogy hátul a szürke kis szőrmés farkincám kilóg igen ez a hátránya annak ha félig ember és félig farkas vagy, ja nem beszélve a szőrmés füleimről. Kb 10 perc retkes keresés után megtaláltam a rohadt termet és már kb az agyvizem 30 fokon volt de semmi baj. Le ültem egy szabad padra majd fogtam egy ceruzát és egy papírt majd elkezdtem rajzolni. Rólam tudni kell hogy imádok rajzolni és van hozzá tehetségem is. Mindenki szekált az osztályomban ami már kezdett engem nagyon irritálni ugyan is csúfoltak a fülem és a farkam miatt. Bazdmeg azt hiszed dísznek van vagy mi? Áh de ők hogyan is érthetnék meg? Sehogy.... Majd csak túl élem valahogy.

Takeru szemszöge:

Takeru vagyok egy átlagos srác vagy is nem teljesen. Ugyan is vámpír vagyok. Születésem óta itt élek Kanadában, most vagyok 9.es. Fekete hajam, vörös és kék szemem van pontosabban a bal vörös és a jobb kék. Általában kerülnek az emberek mert mindig feketében járok és van fekete fül meg száj piercingem. Egy fontos törvényünk van: Farkasokkal ne barátkozz SOHA! Mai napig nem értem még is miért nem lehet, érdekel még is miért nem és csak a kíváncsiság miatt akarok egy farkas havert! És el is telt a szünet kezdőzhet a suli. Ezaz bazdmeg!

 Úgy imádom. Gyorsan szelem át a folyósokat a termemhez és ülök le hátra. Azt hiszem van egy új tanuló. Eleinte nem nagyon foglalkoztam vele majd egy kis idő után ráterelődött a figyelmem. Hmm.. miért kell piszkálni? Túl nagy a hangzavar miattuk. Akkor állítsuk le őket. Kelek fel a padomból és lépek oda hozzájuk.

-Héy! Abba hagynátok? Zavaró a hangzavar és emberek 9.esek vagytok  ki kellett volna nőnötök ebből a viselkedésből! Nézek körül fenyegetően. A vörös szememtől jobban megijedtek mint hittem.

Viktor szemszöge:

Nem hitem el. De megtörtént hogy valaki végre kimentett ebből a helyzetből. Elég jó képű srác be kell vallanom. Várj mi van nem nem nem ezt inkább felejtsük is el. Szerencsére mindenki el takarodott innen a rákba és engem békén hagytak. Egy kis idő után pontosabban ebédszünetben egyedül kajáltam és folyamatosan azon a fiún járt az eszem aki az osztályban "megmentett". Fekete haj és volt neki piercingje. Elég menőn nézett ki. És a szeme egyszerűen csodálatos és fura is. Mi a szar? Már megint mik ezek a gondolatok??? Inkább felejtsem is el! Én 100% hogy a csajokat szeretem! Igen ez így van! Sajnos ebéd szünetben is oda jöttek a srácok hogy szidjanak, meg hogy elküldjenek a halál faszára. Van aki még a fülemet és a hátsó részemet húzogatja ami nagyon fáj nekem hiszen ez IGAZI! De ők ezt nem érthetik.
-Nem meg mondtam hogy hagyjátok békén? Halottam egy ismerős hangot a jobb irányból. Megint mindenki elhúzta innen a belét és végre békén hagytak. -Köszönöm még egyszer is hogy megmentettél. Hálálom meg neki majd végeztem az ebédemmel és vissza indultam a terembe. Le ültem szokásosan egyedül a padomba. -Szabad ez a hely ugye? Kérdezi az ismerős hang.
-I-igen persze..hisz ki akarna velem ülni? A végét már már alig hallhatóan mondtam.
- Én igen is veled fogok ülni mert nincs kedvem egész szünetben azt hallgatni ahogy téged terrorizálnak! Pláne nem a lányokat akarom hallgatni hogy jajj de cuki meg jajj de kawaii meg stb.... Mondta duzzogva.
-Az én nevem Takeru, és a tiéd? Kérdezte az idegen fiú.
-Én Viktor vagyok.
-Örülök. Onnantól hogy megismertem Takerut onnantól az első suli nap már nem is volt annyira rossz.

Takeru szemszöge:
Végül az új srác azaz Viktor mondhatni testőrévé váltam. Nem tudom mit esznek benne a csajok. Engem miért utálnak  Ja bocs ijesztő vagyok. Tch.. ez nem igaz csak feketében járok. Ez miért lenne ijesztő? Csak egyszerűen ilyen vagyok. Bezzeg a filmekben mindenki csorgatja az ilyen fiuk után a nyálukat. Szóval Victor mellé szegődtem hogy hagyják békén a többiek tőlem úgy is félnek. Szóval elment a nap.
-Héy Viktor! Merre laksz? Itt megszokott hogy haza fele tovább mennek a piszkálódásnál. Gondoltam haza is kísérhetnélek?
-Uhm.. Oké gyere. Szóval haza kísérem Victort majd én is haza megyek meg vacsorázom. Anyáék nem hagytak kaját szóval kereshettem magamnak. Jeej. Miután elmentem keresni találtam és meg vacsoráztam és ismét haza ballagtam. A cicámnak is adtam kaját és lefeküdtem aludni. Házit nem csináltam mert minek? A hírekben másnap megjelentek a furcsa eltűnések ismét. Pff.. mennyi hülye teória terjeng. Pedig csak általában állatok tűnnek el. 2-3 évente talán 1-1 ember de alapvetően állatokon élünk. Most a ritka alkalmak egyike történt. Suliban vajon milyen pletykák fognak terjedni?

Viktor szemszöge:

Megint eltűnések, kicsit már aggaszt az egész. Szerintem megint egy új vámpírok vannak a városban. Az itteni vámpírok nem rabolnak el feltűnően embereket. Meg az itteniek már inkább állatokat szoktak inni nem emberek vérét. Ezzel csak pánikot keltenek a városban hogy eltűnnek az emberek. Felöltöztem a hétköznapi sulis ruhámba majd adtam Hunternek a kutyámnak kaját. Hunter egy Husky nagyon aranyos. Imádja a gyereket és az embereket. Viszont nagyon jó házőrző is. Néha ki jön velem az erdőbe és akkor együtt szoktunk futkosni. Ki szerettem volna még hajnalban menni az erdőbe hogy kicsit futkorásszak Hunterrel de egy baj volt Takeru már itt volt a házunk előtt! Mi a halálért van ez itt ilyen korán? Nem bír aludni vagy mi a szar? -Takeru? Kérdezem elég furcsa hangon. -Mivan? Mondtam hogy vigyázok rád. Mondta eltökélten. Álmodik a nyomor nem is mondott semmi ilyesmit! -Csak a Hunter szerettem volna kivinni az erdőbe sétáltatni. Magyaráztam neki remélve hogy haza takarodik. -Akkor megyek veled az erdőbe. Mondta nagy vigyorral az arcán. Ó hogy a jó isten áldana meg téged Takeru miért kell folyton rajtam lógni? -Hallgatás belegyezés. Mondta már majdnem röhögve. -Kussolj. Majd némán megindultam Hunterrel az erdőbe. Próbáltam folyamatosan gyorsabb tempóba maradnom hogy ez a nyomor itt mögöttem ne mellettem legyen. Oké megértem hogy meg akar védeni de ez már túlzás!