6. Fejezet

233 12 1
                                    

Itt ülünk a kádban és én meg paracsidomb fejjel. Szeretek vele fürdeni. Lefeküdtem az ölébe.
-Miért mászik rád folyton az a ribi?
-Nem tudom. De féltékeny vagy?
-Igen!
Szívogatta a nyakam de jól esett.
Végeztünk a fürdessél majd lementem vacsorát csinálni ő meg filmet nézett.
Láttam a falon egy naptárat. 3 nap múlva Takeru születésnapja és nekem nem szólt.
Már van is ötletem mit adok neki.
-Kész a vacsi szívem. Szólok neki.
-Megyek. Üvölti vissza.
Oda jön hozzám majd megölelget és megpuszilgat. Le ülnék de le ül a helyemre.
-Ülj az ölembe.
-D-de biztos?
-Igen. Majd megint ad egy puszit.
Megetetett majd én is őt majd fel mentünk a szobába.
-Tudtad hogy szeretlek? Kérdezem.
-Nem, de most már tudom.

Hamar elaludtunk mert holnap suli van. Reggel puszikkal ébresztett engem Takeru. Jól esett. Le mentem reggelit csinálni ő pedig a széken ült és itta a forró kávéját.  Megreggeliztünk majd elindultunk suliba. Ma is volt délután rajz szakkör nagyon váram. Ma Takerunak nem lesz szakkör szóval engem fog várni egész végig. Az órák úgy ahogy gyorsan elmentek. El is indultam szakköre majd egy gyors csók után elköszöntem Takerutol és indultam is a terembe. Ma azt hiszem mangát fogunk rajzokni. A kedvencem. Az volt a cél hogy azt a személy rajzoljuk le akit a legjobban szeretünk szóval nálam Hunter najó nem én Takerut rajzolom le. Hisz őt szeretem a legjobban. Remélem most Takeru nem azzal a ribi csajjal van... Féltem Takerut attól a nyomorék csajtól.  Marco olyan kedves.  Aki nem tudja ki az a Marco ( nem nem Marco Polo) ő a rajz szakkörös társam. Az egyetlen normális aki nem szekál engem. Nagyon jó barát. Majd jövünk ki a teremből Takeru mar az ajtó előtt állt. Marco hirtelen megfogta a kezem amin Takeru totál felkapta a vizet.

Takeru szemszöge:
-Vi...kezdtem volna hozzá beszélni de megláttam azt a várjá' a hogy is hívjátok azt a M..Martint vagy kit. Aki az ÉN Vikim kezét fogta.
-Szóval.. Martin vagy ki vagy te.. te még is miért fogod Viktor kezét? Általában csak azok szoktak kézen fogva sétálni akik járnak! Ti meg tudtommal nem jártok! Vagy javítsatok ki ha tévedek!
-Nem tényleg nem járunk.. csak kivezettem a tömegből. Amúgy a nevem nem Martin hanem Marco. És te most esetleg..féltékeny lennél? Vonja fel a szemöldökét.
-És ha igen Marco? Az baj? Nem lehetek féltékeny ha valaki a barátom kezét fogja? Túlságosan védelmező típus vagyok. Ami az enyém az az enyém! Senki se bánthatja. Bocsi hogy felkaptam a vizet! De még mindig nem vagy szimpi! Nézek rájuk mert Viki kezét Marco még mindig szorongatja majd gyorsan el is engedi.
-Akkor innen rád is hagyom Viktort. Szép napot! Viktor te veled meg holnap találkozunk! Ma már Vikinek sajnos haza kellett mennie de amíg tudtam vele maradtam. Másnap nekem is volt clubbom szóval jeej. Míg vártunk Vikire Lott kérdezett valamit.
-Héy! Takeru.. milyen érzelmeid vannak irántam?
-Hülye kérdés boszika! Természetesen szeretlek...mint egy barát. Nem inkább mint egy testvér. Testvér és legjobb barát egyben? Jó? Ölelem meg majd ő haza megy én meg haza kísérem Vikit. Ma elvileg Cody nem megy haza szóval nem kell félteni. Másnap csütörtök.. a szülinapom jeej. Remélem olyan jó lesz mint tavaly. Bent ülni a suliban majd otthon létezni filmezni, animézni este kapni ajándékot amit engem nem érdekel majd folytatni a semmit tevést. Vikinek csak azért nem mondtam el ilyen alap dolgot mert elég a Cody problémával foglalkoznia! Az is elég nehéz lehet tuti.

Viktor szemszöge:
Remek itt durcázik Takeru és valahogy ki kell engesztelnem.
-Na....Takeru ne haragudj. Dörgölőzök oda hozzá.
-De igen!
-Naaa. Majd elkezdtem puszilgatni.
-Elviszlek kajálni csak ne duzzogj.
-Jó menjünk. Majd adott egy csókot.
-F-foghatom a kezed? Kérdezem kicsit félénken.
-Ahaa. Majd oda nyúlt a kezemhez és összekulcsoltuk az újjainkat.
Az út elég néma volt de nagyon finom volt a kaja.
-Te jobbat főzöl.
-Köszi. Majd adtam neki egy puszit.
Haza kísért majd egy hosszú csókkal nehezen elváltunk.
Szerencsére ma nem jön haza Cody. Be kapcsoltam a laptopom majd kerestem valami ajándékot Takerunak.
Meglepetés lesz neki. De remélem örülni fog neki.
Este elmentem zuhanyozni majd csináltam valami kaját. Elég nehezen aludtam be este. Későig néztem animét és filmeket de aztán végre elaludtam. Reggel már Takeru várt az ajtónál ezért be engedtem majd együtt megreggeliztünk és elindultunk a suliba. A szekrényünkhöz oda sétáltunk majd oda jött Marco is.
-Jó reggelt Viktor és Viktor haverja.
-Jó reggelt Marco, ő itt Takeru a barátom.
-Jó reggelt Márton. Köszönt Takeru is.
Ezen én majd nem elröhögtem magam de inkább kussban maradtam. Ma is elég gyorsan telt el a nap majd át mentem Takeruhoz.
Be feküdtem az ágyába majd ő is be jött a szobába.
Konkrétan rám mászott majd elkezdett csókolgatni.
-T-takeru mi a bajod?
Nem mondott semmit és csókolgatott tovább.
-T-takeru állj le.
De nem hagyta abba.
-Nem hagyom hogy bárki másé legyél.
Mondta Takeru féltékeny mégis számomra ijesztő hangon. Nem tudom mi a baja de kezdek félni tőle. Nagyon megváltozott a viselkedése és a keze egyre lejjebb csúszik. Én nem tudok ellenkezni mivel nem is vagyok olyan erős és ő vagy ötször nagyobb nálam. Szóval inkább hagytam magam.

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Feb 15, 2019 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

Véres teliholdDonde viven las historias. Descúbrelo ahora