Egy kihalt utcán sétálok, az ég sötétjét a telihold fénye töri meg. Erőssen süvít a szél, mintha terelne. Egy sikátor felé fordulok, hívogat, de ijesztőnek tűnik, mégis arra veszem az irányt. A magas panel házak oldalan moha telepszik meg, egy pislákoló fényt sem látom. A sötétség egyre inkább magába szíppant. Szeméthalmok között bukdácsolok. Éppen visszafelé fordulnék mikor egy csukjás alak hirtelen elkapja a karom és olyan erőssen ránt a fal felé, hogy már gondolatban fáj a becsapódás, de nem ez történik hanem áthaladunk, mint egy láthatatlan ajtón. Térdre zuhanok a sötétben. Az erőss, csonytos kezek felállásra kényszerítenek. Zöld fényt látok a sötétség végén, mikor kiérünk egy ocsmány mocsár tárul a szemem elé, az ezt körül ölelő fák mind élettelenek, lombjaikat rég lehullatták. Egy hirtelen mozdulattal bele lök a bűzös trutyiba, rosszul vagyok, olyan szaga van mint az aporodott víznek, és a rothadó avarnak.
-Mostantól engem szolgálsz.-jelenti ki egy szigorú női hang. Kimászok a mocsárból felé indulok.
-Ezt, hogy képzeled, azonnal vigyél haza!-förmedek rá. Leveszi a csukjáját. Ronda nagy orrán szemölcs éktelenkedik, arca ragyás, haja pedig kócos. Magasabb mint én pedig az enyém sem egy átlag magasság. Hegyes fogai rohadtak és a bűze szinte csípi barna szemeimet. Rekedt hangon megszólal.
-A helyedben nem követelőznék, hanem inkább örülnék, hogy egy ilyen csodás teremtményt szolgálhatok. Habár, ha nem jól teljesítesz még vacsora is lehet belőled.
Elkezdek hátrálni és futni, de egy láthatatlan falba ütközök. Hosszú bütykös ujjaival csettint egyet ami hatására a levegőbe emelkedek. Elkezd sétálni én pedig lebegek mellette.
-Engedj el kérlek.-szólok hozzá, de valami anyaggal körbe vagyok véve amin nem szűrődik át a hangom. Hogy juthatnék ki innen, a félelem eluralkodik rajtam és jobbra, balra rángatom a fejem hátha látok valakit aki segíthet, de csak a mocsarakat, a kopasz vagy még pár levéllel borított fákat látom, az ég egyre sötétebb méregzöld színű. Ez nem lehet a valóság, ez csak egy álom. Hirtelen a földre esek. Térdemben és tenyeremben éles fájdalmat érzek a becsapódás miatt. Felrángat a földről éles körmei végig szántják a karomat a rám száradt iszap porként száll el a testemről.
-Végre nem érezni az ember bűzödet.-dörzsöli meg az orrát.
YOU ARE READING
ÁLMOMBAN
FantasyHeléna egy átlagos lány, aki egy másik világba csöppen egy gonosz boszorkány által aki a rabszolgájává teszi. A lánynak robotolnia kell és egy nem túl kellemes lakótársat is el kell viselnie a megpróbáltatások közepett. Minden nap egy átok számára é...
