Örökkön örökké.....Az Őrült rajongó 2.évad

8

Ha jól érzed magad, akkor az idő gyorsan halad. Ezt tapasztalatból mondom. Néhány napja közölte Billie velem, hogy Szombaton indulnak is a zenekarral néhány fellépésre, ma meg már Szombat is van. Már korán reggel ébren voltam. Billie délután indul, ezért azt a ki időt amíg itthon van nem alvással szeretném tölteni. Amíg Armstron még aludt, gondoltam, felkelek és  készíttek neki reggelit. Na ez egy érdekes művelet  lesz, ugyanis nem vagyok egy konyhatündér. Végül azért sikerült egy jó nagy adag gofrit csinálnom, majd tettem rá nutellát és csináltam kávét is. Mindent rápakoltam egy tálcára és visszamentem a szobánkba. Letettem a tálcát az éjjeli szekrényre, majd odamentem Billie-hez és próbáltam felébreszteni.

-Na kelj már fel.-mondtam végül, mert eddig nem nagyon hatott az ébresztgetés. Billie végül kinyitotta a szemét.

-Mi a baj? Miért kell fél hatkor már ébren lennem?-kérdezte miközben az órára nézett.

-Hamarosan indultok és nem akartam ezt a kis időt azzal tölteni, hogy alszunk. 

-Hát ha gondolod...-kezdte mondani, de a szavába vágtam.

-Csináltam reggelit.-mutattam fel a tálcát.

Reggeli után segítettem Billienek pakolni néhány dolgot a pár napos útra, majd megkértem, hogy mi lenne ha kicsit zenélne amíg nem kell indulnia. Lementünk a nappaliba és Billie leült a hatalmas fekete zongora mögé. Miután mondtam a dal címét ő el is kezdte a dalt.

Ez az a dal, amin mindig sírok kicsit. Nem tudom, hogy miért, így teljesen ok nélkül elkezdek sírni, akárhányszor csak ezt a zenét meghallom. Tudom...elég érzelmes ember vagyok. Múltkor azért sírtam mert meghalt a rendőrös sorozatban a nyomozó, pedig tudom hogy igaziból nem halt meg...csak, tök szomorú volt. 
Néztem ahogy Billie a zongorán játszik és énekli az egyik kedvenc dalom. 

-Ez annyira szép.-mondtam elcsukló hangon, mire Armstrong felém fordult, majd amikor meglátta hogy sírtam azonnal felkelt és átölelt. 

-Emili mi a baj? -kérdezte aggódva

-Semmi, csak nagyon szeretem ezt a zenét, és mindig sírok ezen.-válaszoltam.

-Ja tényleg. Múltkor a sorozaton is. -kezdte 

-Nemár, megint sírni fogok ne emlékeztess a sorozatra.-szóltam rá mire Ő csak elnevette magát, majd letörölte a könnyeim.

Ebéd után a fiuk megbeszélték Billie-vel, hogy ma este tartanának egy bulit itt, meg hogy csak néhány haverjuk jönne el. Billie bele is egyezett, csak annyit ért, hogy a házat ne rombolják le és azért a bútorokra is vigyázzanak. 
Fél óra múlva Billie már indult is a stúdióhoz, ahol buszra szálnak és indulnak is. Természetesen elkísértem a stúdióig, ahol még persze sírtam egy sort, hogy nem akarom hogy elmenjen erre a kis időre.

-Mi lenne, ha felszöknék a buszra?-kérdeztem nevetve

-Na ezt nem játsszuk el még egyszer?-tiltakozott Billie aki szintén nevetett

-Most miért? Szeretted te azt amikor hívatlan vendég voltam a buszon.-mondtam, mire csak mindannyian nevetni kezdtünk.  Mielőtt felszálltak a buszra mindenkivel megöleltük egymást, majd végül Billievel egy csókkal búcsúztunk el egymástól. A busz ablakán integettek nekem, majd mikor a busz már az utcát is elhagyta elindultam haza. Hazafelé tartva végig pörgettem a közösségi oldalakat, majd írtam Miának. 

Én: Már nagyon hiányzol ám! 

Mia: Ezer éve nem láttalak. Valamikor találkozhatnánk.

Én: Ma este a fiuk bulit szerveznek, eljöhetnél.

Mia: Az nagyon jó lenne, csak iszonyatosan megvagyok fázva és anyám nem nagyon enged ki a házból se, mert "úristen megfáztál, akkor nem mehetsz ki a házból mert még a végén meghalsz"

Én: LOL...az úgy komoly. Akkor majd amint meggyógyultál összehozunk egy találkozót.

Mia: Benne vagyok. Majd oda utazok az egyik hétvégére ha nem baj

Én: Viccelsz? Örülnék neki. Már sokat meséltem rólad Billienek.

Mia: És ugye a fiainak is? 

Én: Természetesen igen. De Joey foglalt, van gy tök rendes barátnője, majd bemutatlak neki bírni fogod.

Mia. Rendben alig várom.

Még néhány hülyeségről írogattunk egymásnak Miával, majd mikor haza értem a házban a két fiút láttam össze issza rohangálni. 

-Hát ti?-kérdeztem

-Ja, csak előpakolunk mindent az esti bulira.-válaszolta Joey miközben elhaladt előttem.

-De még csak alig van kettő óra.-mondtam

-Én is ugyan ezt mondtam, de mintha meg sem hallották volna. -jött oda hozzám Stella. 
Végül, hagytuk a fiukat rendezkedni, Stella pedig rábeszélt, hogy menjünk el vásárolni néhány ruhát. Igazából nem sok kedvem volt elmenni vásárolgatni, de jobb minthogy egész nap a szobában vagyok. 
A plázához érve Stella berángatott az első üzletbe amit meglátott. Amíg ő egymás után próbálta fel a ruhákat addig én csak járkáltam a sorok között és csak néztem a ruhákat.

-Na, Emiiii.-jött oda hozzám Stella. -Csak nézegeted azt a ruhát vagy meg is veszed?

-ja, öhm..lehet felpróbálom. -válaszoltam.

-Tessék.-adta a kezembe a ruhát majd a próbafülkék felé kezdett tolni.-Biztos nagyon jól áll a ruha.

Miután beléptem a kis fülkébe elhúztam a függönyt, majd átvettem a ruhát. Tényleg elég szép. Combközépig ér, az ujja könyök fölé ér és gyönyörű világos krém színű. Mikor már eleget csodáltam magam a tükör előtt, elhúztam a függönyt, hogy megmutassam a kint várakozó lánynak is.

-Azta. Ezt meg kell vennünk. -mondta Stella mosolyogva.

Még néhány üzletbe bementünk, majd beültünk egy burger kingbe enni, mert már mind a ketten éhesek voltunk. Épp az oreos shake-met ittam, mikor a telefonom rezgett.  Boldogan oldottam fel a telefont.

Billie: Na mi a helyzet?

Én: Hát, hiányzol. Stella elhívott magával vásárolni, most meg eszünk.

Billie: Na az király. Milyen ruhát vettél?

Én: Hát vettem pár felsőt, meg nadrágot...csak a szokásos. Meg Stella meggyőzött egy ruhával kapcsolatban, ami amúgy tényleg szép.

Billie: Na mutasd

Elküldtem neki a képet, amit még a próbafülkében készítettem abban a gyönyörű ruhában.

Billie: WOW. nagyon szép vagy.

Mikor haza értünk meglepetten néztünk körbe. A nappaliba néhány tányérba volt öntve chips és egyéb hozzá hasonló étel, a konyhában pedig mi más lett volna ha nem alkohol...mi más.
A szobámban elpakoltam a ruhákat, majd felvettem egy magas derekú farmer rövidnadrágot  és egy piros haspólót, végül egy sárga hosszú Off White övet raktam a farmeromra és már kész is voltam. Amúgy nincs sok kedvem a bulin itt lenni, de mivel itt lakom, nehéz elkerülni. Meg amúgy is megígértem Stellának, hogy amíg Billie távol van, addig nem zárkózok el a többiektől.