Felálltunk és elindultunk.Szívem a torkomban dübörgött ami szokatlan volt tőlem.Neked eddig csak futókalandjaim voltak, teljesen érzelemmentesek és nem jelentettek semmit számomra.Ha menni akartak akkor elmentek, nem ellenkeztem, nem sírtam, nem fájt.De belegondolva abba, hogy te hirtelen kijelentenéd, hogy mégse akarsz semmit, lehet padlóra vágna egy hétig.
Nem vagyok híve a szerelemnek és a párkapcsolatoknak.Noha a tapasztalatom az egekben van és tudok bánni a férfiakkal, te most mégis kifogtál rajtam.
-Messze laksz? - kérdezem pár perc séta után.
-Hát egy kicsit.Kocsival szoktam járni, csak most sétához volt kedvem. - még mindig mosolyogsz.
Nagyon szép környéken laksz.Ahhoz képest, hogy városi vagy, a város ezen része elég falubeli.Neked biztos fel sem tűnt eddig.Bő 20 perces sétán vagyunk túl, mikor végre megérkeztünk az otthonodhoz.Már javában sötét volt és ez pont megadta a hangulatom hozzád.Általában csak este találkozunk.
Elővetted kulcsaid és kinyitottad a bejárati ajtót.Egy örökkévalóságnak tűnt míg végre kattant a zár és kinyílt az ajtó.Nem tudom, mióta vagyok ennyire türelmetlen.Megcsapott a meleg ahogy beljebb léptünk és végre kiengedtek megfagyott ujjaim.Neked valamiért nem voltak ilyen problémáid.Nem fáztál, kicsit sem.
Levetted magadról a dzsekidet és a cipődet, így tettem én is.Feszengtem még, elvégre most vagyok nálad először és nem tudom mire számítsak.Nem tudok kiolvasni belőled semmit.
-Gyere. - a szobád felé vettük az irányt.Egy hosszú folyosón kell végigmenni, hogy eljussunk a célhoz.
Belépve a szobádba, megint megcsapott a kinti hideg.Borzasztóan hideg van mindig a szobádban.Nyitva hagyod az ablakodat, éjjel-nappal.Allergiás vagy a melegre.-Fázom. - nézek fel rád kérlelően, hátha megesik rajtam a szíved és becsukod a kibekúrt ablakot.
-Takarózz be. - ügyet sem vetve rám, kimentél a szobából, nem tudom miért, én pedig lefeküdtem az ágyadba és betakaróztam.De csak félig, hátha te is ide szeretnél bújni.
Pár perc után visszajöttél, lekapcsoltad a villanyt és becsuktad az ajtót mögötted.Korom sötét volt a szobában, csodálkozom, hogy az ágyig eltaláltál egyáltalán.
Ezután, mintha lelassult volna az idő.Szinte hallottam ahogy dobog a szívem mellkasomban, attól féltem, nehogy te is észrevedd.
Feltérdeltél az ágyra, aztán négykézláb elmásztál hozzám.Átlendítetted magad rajtam, így két kezeddel már fejem mellett támaszkodtál, lábaidat pedig az én lábaim közé tetted.Ugyan sötét volt, mégis éreztem tekinteted rajtam, már szinte bőrömbe égett a pillantásod.
Nyeltem egyet ahogy egyre közelebb és közelebb jöttél hozzám.Látsz a sötétben?
-Hol van a szád? - kérdezed dörmögve.-Itt van. - vezetem mutató ujjam az említett testrészemre.
Megfogtad kezemet, pont amelyikkel a számat taperoltam és végigvezetted rajta ujjaidat míg te is elértél a számhoz.Miután megtaláltad, szinte éreztem ahogy egy mosoly kúszik az arcodra és önelégült vagy.
Beletúrtál hajamba, ezzel engem teljesen önkívületi állapotba hoztál, majd ráhajoltál ajkaimra.Tényleg nagyon puhák az ajkaid és tökéletesen illeszkednek az enyémekre.Cuppogtál és lihegtél míg annyira felizgattál, hogy lassan kinyitottam számat, jelezve neked, hogy többre vágyom.
Azonnal leesett a tantusz, átdugtad hozzám nyelvedet és olyan óvatossággal fedezted fel szám belsejét, hogy már könyörögtem volna, hogy durvulj be.De te sosem az a fajta voltál.
Olyan nyálas voltam már és annyira izgatott nyelvem a szádban, olyan mocskosnak éreztem magam.Sosem mondtam el neked, de én utálok nyelvesen smárolni, de veled ez egy teljesen más dolog volt.Veled mindig jó volt.
Pár perc után mikor elkezdtem halkan nyögdécselni szád munkájától, felbátorodtál és olyan hevesen csókoltál, hogy majd' megfulladtam nyelvedtől.A torkomig ledugtad ízlelőszerved és csak erősebben és erősebben markolgattad a hajamat.
Lassan én is felcsúsztattam kezeimet hajadba és beletúrtam ujjaimmal.Olyan dús és egészséges.
Hirtelen elváltál tőlem, homlokodat enyémnek döntötted és nagy levegőket vettél.Tán nehezedre esik visszafognod magad?
![](https://img.wattpad.com/cover/179583006-288-k905300.jpg)
ESTÁS LEYENDO
My boy /JiKook/
FanficJimin sosem szeretett igazán senkit.Sok futókalandja volt kisebb nagyobb eredményekkel, de eddig senki nem fogta meg annyira, mint az a különleges fiú.Vajon beteljesül a szerelem, vagy tele lesz értelmetlen bonyodalmakkal, mint minden szerelmes tört...