Sötét fellegek

Dependens személyiségzavar

A Wikipédia meghatározása szerint a dependens személyiségzavar:

Fő jellemzője a másoktól való túlzott függőség, az önálló döntésképesség hiánya. Ez a személy társas kapcsolataira, szexuális egészségére és szakmai teljesítményére egyaránt kihathat.

Mikor a nő el akarta hagyni komolyan mondta neki, hogy nem tudna nélküle élni. Azt ismételgette nőjön fel végre, mert nem akar az anyja helyébe lépni. Miatta tett mindent! Miatta ment dolgozni, maximálisan teljesített, mindent megtett, amit kért, ráadásul az utóbbi időben észrevett, hogy akkor vesz levegőt, amikor a nő is. Mi lesz most, hogy ilyen galádul hátra hagyták?

-Kopj le!-Mondta vörös ajkaival dühösen artikulálva a szavakat és kisétált az anyja házából, maga után hagyva az ürességet. Ő most már senki, nem ér semmit. Nem tudja milyen ruhát vegyen fel reggel, nem tudja mit egyen reggel, nem teljesít jól, fél. Olyan, de olyan egyedül van..

Ma is egész nap rá gondolt. Nem haragszik rá, biztos azért tette, mert nem volt boldog, és ő mindenképpen boldognak szeretné tudni a nőt. De egek, képtelen bármit is tenni nélküle! Még csak egy hete jár a pszichológushoz, aki a depressziójával foglalkozik. Nem akart neki mesélni róla, mert nem bízott benne, de az a férfi, esküszik, bármire rávehetné. Aztán a délután azon kapja magát, hogy mosolyogva lép be a rendelőbe. Nem is érti miért gondolják depressziósnak, semmi oka rá. Mikor nyílik az ajtó és meglátja a doktor úr rendezett szőke haját mérhetetlen boldogságában felpattan a székről és az ajtóhoz rohan. A férfi törődik vele, nem úgy, mint a nő! A pszichológus kissé hátralép a heves fogadtatásra.

Figyeli őt, megnéz rajta minden egyes vonást. Végignéz a ruháin. Ekkor látja meg fehér blúzán a gyűrődést, amit az ülő munka okozott.

-Ha szeretné szívesen kivasalom, egy szavába kerül!-Hajbókol. A férfi megilletődötten szemléli.

-Megcsinálta a feladatot, amit adtam önnek?-Kérdezi, elterelve a szót. A válasz heves bólogatás. Hogyan is feltételezhette róla a doktor úr, hogy nem tette meg amire kérte? Most már tudja, hogy senki másra nincs szüksége. Hiba volt azt gondolni, hogy a férfi ártani akar neki. Hiszen most ő menti meg. Feladatokat ad, ami azt jelenti gondol rá. Talán még kedveli is őt. Elválaszthatatlanok lehetnének ők ketten!

-Igen-Mondja, és izgatottan előhalássza táskájából a fekete naplóját-Szívesen fogadok még feladatokat öntől!

Elveszi a naplót és fellapozza az egyik oldalon. Pár percig áll, bámulja a kacifántos sorokat. Ő csak áll előtte, nem mer szólni, fél, hogy elront valamit. A férfi óvatosan az asztalához sétál és leül a bőrszékbe. Kihúz a fiókjából egy sötétkék bőrkötéses vastag füzetecskét. Lapjai már sárgák és foltosak, de a tinta még olvasható. Biztos sokat jelent számára.

-Mit gondol?-Kérdezi végül.

-Megváltozott-Állapítja meg halkan, szinte csak magának a szőke pszichológus.

-Tudtam, hogy elrontok valamit..-Kezdi emészteni magát.

A férfi nem reagál, csak elmélyedve olvassa a jegyzetfüzetét. Azon gondolkozik, vajon ő nem vette-e eddig észre a jeleket vagy nem is voltak ez idáig. Mindketten félreismerték a másikat.