My Little Princess👑

1.4

Amikor reggel felébredtem, ellenőriztem a horzsolást a fejemen, hogy biztosan tudjam, nem álmodtam. De nem. Minden valódi volt ..

Szombat reggel volt, 9:47. Ránéztem a telefonomra, és csak akkor vettem észre, hogy van öt nem fogadott hívásom... Davetől.

Nem volt ahhoz gyomrom, hogy visszahívjam azok után amit tett. Végülis felőle ott helyben megerőszakolhatták volna a gyereke anyját..

Nem tudtam magamon uralkodni, és megnyomtam a hívó gombot. Alig pár másodpercet csörgött, máris felvette. De nem Dave volt az.

-Hello! Dave barátnője vagyok, éppen öltözik. Mondjak neki valamit?

Nem tudtam beleszólni a telefonba.

-Háló!-szólt újra a barátnő, Rachel.

-Szia Rachel!-probáltam játszani mintha minden oké lenne. De nem igazán sikerült... Letettem a telefont.

Nem tudom miért, de keserves zokogásba estem. Olvastam valahol, hogy a terhessegtől lehetek sokkal érzékenyebb.
Elgondolkodtam azon, hogy mi lesz ha a pici megkérdezi, hogy hol az apja? Mit fogok neki mondani?

Úgy döntöttem nem fogom önsajnálatban átélni a terhességemet.
Felöltöztem, és elindultam Dave háza felé.
Amikor odaértem, megtorpantam az ajtójuk előtt. Nem sokat tétováztam, ahhoz túl erős volt az izgalmam. De ez az izgalom dühvel is keveredett...

Megfogtam a kilincset, és benyitottam. Erre a látványra egyáltalán nem voltam felkészülve...

Dave telefonja a földön ripityára törve, a feje vörös volt, Rachel pedig az előszoba másik végében járkált körbe körbe.

Hirtelen fölnézett. Alig bírtam magammal. Legszívesebben odarohantam volna a kis ribanchoz, és megütöttem volna.
Szerencsére nem kellett tovább uralkodnom magamon, mert Rachel amint meglátott, elkapta a táskáját a fotelról, és kiviharzott a házból.

Dave leült egy székre, én pedig közelebb mentem hozzá.

-Ne haragudj. Teljesen összezavarodtam...-szólt Dave.

Nem tudtam mit szólni. Folytatta...

-Tudom.. eléggé bunkó voltam mostanában, de Rachel és köztem végetért minden, és az utolsó hetek kemények voltak...

-Akkor ez a mentséged arra, hogy hagytad volna, hogy az a srác zaklasson? Képes lettél volna tényleg végig nézni, hogy akár megerőszakol?

Nem szólt semmit. Lassan fölállt, a szemével a padlót bámulta, majd zsebre tett kézzel a szobája felé indult.

-Gyere velem.-szólt hozzám.

Követtem. Amikor beléptünk, leültetett az ágyra, ő pedig a szekrényéhez sétált. A szobája ugyanolyan gyönyörű volt, mint régen. Egyedül a levegő volt valahogyan más...

A szekrényében a ruhák között matatott. Aztán elővett egy borítékot, majd az ágyra hajította.

-Nyisd ki!-mondta.

Lassan a boríték felé nyúltam, majd óvatosan tépni kezdtem a szélét.

Sok kis papírfecni esett ki belőle. Dave a szemembe nézett, majd bólintott a fejével.

Ekkor olvasni kezdtem a papírokon lévő szövegeket.

Szia Dave! Uncsi ez az angolóra... Nincs kedved levelezni?❤️

Szia. Most nem, bocsi figyelek a tanárra :(

Na persze... Azon a kis kurván jár az eszed mi?! Komolyan te ejtetted teherbe??

Rach! ( Remélem mindenki érti, hogy a Rach a Rachel beceneve😂 bocsi, folytatás) Hagyd már! Téged szeretlek, senki mást! Járunk! Akikkel eddig jártam mind le vannak szarva, érted? Akkor még fontosak voltak, de mostmár semmit sem jelentenek. Miért nem tudsz leszállni a Pam témáról. Mindent elmondtam amit akartál..

Ekkor Davere néztem.

-Mit mondtál rólam Rachelnek?

Nem válaszolt. Folytattam.

Oké. Akkor legyen így... Ha lefekszel velem, akkor békénhagyom a kis ribit, és szakítunk. Úgyis látom, hogy nem engem szeretsz. Ellenben ha nem, akkor élhetünk úgy, mint egy pár anélkül, hogy te akár rá is néznél Pamre. Nos?

Nem fogok veled lefeküdni Rach. Jó vagy a kihasználásokban... Jó. Legyen...

Oké❤️

Amikor elolvastam ezt a valószínűleg óra alatt levelezős papírt, Davere néztem.

-És akkor most? Szakítottatok...

-Igen. És már ez egyáltalán nem érvényes. Azt csinálhatom amit akarok... De most nem is ez a lényeg. Remélem mostmár érted..

-Nem. Nem értem.. ilyen hülyeség miatt kellett magamra hagynod?

-Ne haragudj... Annyira össze voltam zavarodva. Fel sem fogtam mi történik csak amikor már valaki tárcsázta a mentőket.

Nem tudtam mit mondani neki. Inkább csöndben maradtam. Éreztem, hogy most nem tudok normálisan gondolkodni, úgyhogy felálltam, és kisétáltam a szobából.

A bejárati ajtó felé indultam, amikor Dave elkapta a kezem, majd hirtelen megcsókolt. Egyből elrántottam a fejem, és egy hatalmasat ütöttem az arcára.

-Te normális vagy?!-üvöltöttem.

-Miért lennék? Ha valaki szerelmes, sohasem normális.

Rám mosolyodott. Én egyáltalán nem voltam boldog. Nem mondanám, hogy nem vagyok belé szerelmes, de inkább úgy fogalmazok, hogy szükségem van rá a baba miatt.

Ezután magához húzott, átöltelt, majd megcsókolta az arcom.

-Ne haragudj Pam. Soha nem tudtam igazán, hogy miért.. de amikor lefeküdtünk...-nagyot sóhajtott- minden más volt. Nem éreztem semmilyen fájdalmat.-suttogta.

Még mindig sokk hatása alatt voltam. Nem tudtam mit csinálni. Átölteltem, majd megpusziltam az ajkait és kinyitottam az ajtót.

Ekkor kiléptem, és elindultam haza.

-Pam! Kérlek ne menj el. Szeretlek!-mondta Dave.

Végre tudtam uralkodni magamon! Sikerült! Nem fordultam vissza, hogy Dave karjaiba ugorjak. Haza indultam.

Legalábbis... Így képzeltem el, hogy majd biztos ellen tudok állni Davenek. De nem.
Ahelyett, hogy kiléptem volna az ajtón, csak a küszöbre léptem, de egyből sírás kapott el. Eszembe jutottak a Dave-vel való közös pillanatok, előtörtek az érzelmeim, erre a terhességem is rásegített, ami miatt megfordultam, és Dave karjaiban kötöttem ki.

Átölelt, majd simogatni kezdte a hátam. A szemébe néztem, és szokásos módon ugyanúgy elvesztem benne, hogy nem tudtam uralkodni magamon.
Megcsókoltam és a hajába túrtam.
Ugyanolyan puha, és fényes volt, mint mindig.

Csók közben leültünk a kanapéra, és nem tudtam abbahagyni. Bassza meg! Beleszerettem!

Sziasztok!🧡

Bocsi, ez most tényleg nagyon későn jött, és egy picivel rövidebb is lett, de nem sok időm van írni, mert éppen Franciaországban vagyok🌆

Remélem tetszett ez a rész is :) Tudom, nagyon tipikus, hogy a végén megcsókolja, de ez volt az egyetlen ötletem amiből ki tudok hozni valamit a jövőben. ☺️

Idő közben újra király helyezést kapott a történet!😀👑 123-ból 4. a gyerek kategóriában 😍😍😭❤️

A következő rész megint kicsit később jön, de nagyon igyekszem😘

R<3