Kinézet:
Bevallom, nem nagyon szeretek olyan könyvről kritikát írni, ami nincs befejezve, erre ráadásul te csak az "utolsó" részről kéred. Hát legyen, mert miért is lennék kritikus, ha nem mondanék erre igent. A borító egészen különleges, a leírás jó kis sztorit takar... Takarna, ha nem lenne az egész trollkodás, és valljuk be, ezt hívják kellemes, vagy inkább vicces meglepetésnek. Igen, ismerem a művet, ezért itt már nem tudok hazudni, hogy "úristen, mi lesz itt"? De.... Az utolsó részt még nem, úgyhogy vágjunk bele.
Érzéseink titkai
A helyesírást nem kell megemlítenem, gondolom te is tudod, hogy vannak pár elírásaid. Ez már a jellemződ marad, ne vedd rossz néven. Ennél romantikusabb történetet szerintem még nem olvastam, főleg ilyen témában. Nekem nagyon-nagyon tetszett. Itt tényleg egy kis szerelmi kapcsolatba nyerünk betekintést, még pedig a legszebb és legromantikusabb formájában. Talán nem is létezik Judasnál és Hopenál tökéletesebb pár, és a gyerekekkel együtt szebb család. És ezt úgy írtad meg, hogy szépen körül ölelte a témát is. Gratulálok! Erre is kevesen képesek. Volt egy mondtad, ami szerintem a legszebb volt az egészben, és ez a kedvencem is: "A kedvenc munkám apának lenni." Ennél aranyosabb dolgot ma szerintem nem fogok hallani.
Összegzés:
Fentebb mindent leírtam.
YOU ARE READING
Kritizálj, hogy kritizáljanak!
RandomAmilyen a történeted, olyan a kritikám. Építőjellegű kritikákat fogalmazok meg olyan történetekről, amelyek szerintem eléggé rászorulnak. A saját véleményemmel meg egy kis szakmai tapasztalattal próbálok rávilágítani az írás során elkövetett hibákra...