csak nem hiányoztam szerelmeim? :)))
miből gondolom? aki itt szokott olvasni (megjegyzek ám jóformán mindenkit), elkezdte olvasni a kpopos imagines könyvemet is.. (pedig azt mondta nem fan, lehet azóta igen, de ezt nem egy ember csinálta a napokban) :D cukik vagytok :'D <3 szerintem az a könyvem talán viccesebb is, idk..
ohh, wait nem is vagyok vicces... oops.
apátokkal (JAEHYUNNIE) problémák vannak itthon, nem szeret már engem.. :/
* * * *
Téged és Denkit nem igazán lehetett barátoknak hívni, hiszen sokkal közelebb áltatok egymáshoz. Ő volt az az ember, akinek mindig mindent elmondtál. Ha hallottál egy pletykát, vele beszélted ki, mindig érdeklődtetek egymás felől, hogy milyen napotok volt.. ha nem láttátok egymást, vagy nem lógtatok együtt, akkor is csak beszélgettetek.
"Most komolyan, T/N. Itt ülök veled szembe, mi lenne ha rám figyelnél a pasikád helyett?" tette fel a kérdést durcásan barátnőd, akivel épp egy kávézóban próbáltatok gyógyírt találni a problémáira.
"SAJNÁLOM, CSAK DENKI ÍRTA, HOGY.."
"Denki így, Denki úgy.. mi lenne, ha végre összejönnél vele?"
"MI? Tch, ne beszélj butaságokat!" visszakoztál egyből.
"Fúj? Én nem beszélek ennyit a saját pasimmal.."
Belekortyoltál limonádédba és kerülted tekintetét.
"Az nem az én bajom" motyogtad orrod alatt.
"MIT MONDTÁL?"
"Semmit, semmit... szóval.. mesélj! Oda adom a telefonomat is, oké? Figyelek!"
Egész délután elpanaszolta, milyen seggarcú a barátja, ami kissé untatott, de jó barát révén próbáltál neki némi tanácsot adni. Aztán haza felé bele botlottál Todorokiba.
"T/N?"
"Todo? Szia!"
"Szia. Miújság? Haza felé?"
"Ahaaa.. és te?"
"Én is.. ümm... akartam valamit kérdezni a napokban.."
"Ki vele!"
"Te.. Denkivel jársz, ugye?"
"NEM! DEHOGY IS!"
"Ohh, komolyan?" csillantak fel szemei.
"I-ig-igen.. miért?"
"Akkor... randiznál velem?"
"Micso-" döbbentél le. "Hogy én? ÉS VELED?"
"Igen. Te. És velem" ismételt meg, s kissé elnevette magát.
"O-oké.. oké..."
"Rendben.. hát, akkor találd ki, mikor érsz rá, aztán a suliban majd beszélünk, oké?"
"Oké!"
Ahogy elsétáltatok egymás mellett elő kaptad a telefonodat.
T/N: TODOROKI RANDIRA HÍVOTTTTTT!!! ÉS ENGEM! ENGEM, DENKI!
PikaDinka⚡: Komolyan? 🤔
T/N: Komolyan!😊
PikaDinka⚡: és ennek ennyire örülsz?😶
T/N: miért talán nem kéne? olyan helyes...😍
PikaDinka⚡: oké, most mennem kell. majd beszélünk.
T/N: NA DE NEM IS ÉRDEKELNEK A RÉSZLETEK??🙄
T/N: KAMINARI DENKI, HOGY MERSZ ÍGY LERÁZNI 😮
T/N: HÉ, HADD ÁRADOZZAK MÁR RÓLA...
'az üzenetet nem sikerült elküldeni'
Egyből pánikba estél. Akármit írtál neki, onnantól kezdve semmi nem ment át neki. Hívtad facetimeon, telefonon, minden platformon zaklattad, de semmi. Úgy látszik letiltott..
Másnap suliba mentél és akárhányszor próbáltál a közelébe kerülni, került téged. Látványosan. Ahogyan ő téged, te Todorokit. Nem akartál volna vele így elmenni randizni, hiszen nem értetted, miért vált hirtelen ilyenné az, aki az egyik legfontosabb ember az életedben. Így egyik szünetben ahogy megláttad, berángattad egy üres terembe és bezártad az ajtót.
"MIÉRT TILTOTTÁL LE? VÁLASZOLAT AKAROK, MIELŐTT MEGETETLEK KRÉTÁVAL!" förmedtél rá kikelve magadból.
"Nem randizhatsz vele, azért."
"Wow, miért nem?"
"Mert rossz híre van!" kiáltott rád, és elég komolynak tűnt. "Olyannak, aki megbántana.. azt pedig.. ne-nem viselném el.." halkult el a végére.
"Ennyire nem akarod, hogy randizzak vele?"
"ENNYIRE."
"Akkor nem randizom vele.. helyesnek helyes, amúgy se tetszett annyira, szóval.. ha te így látod, akkor biztos igazad van. Bízom benned, Denki. Ismersz és tudod mi a jó nekem.. ha ő nem, akkor.. nem.."
Denki szólt volna, de nem találta a szavakat. Látványosan nyelt egy nagyot és próbált lazázni.
"Ja, látod! Mondtam én, pff.."
"DE HA MÉG EGYSZER LE MERSZ TILTANI, ESKÜSZÖM FELDARABOLLAK! HOGY TEHETTED? MILYEN LEGJOBB BARÁT VAGY?" kiabáltál rá és jól seggbe rúgtad.
"Oké, oké, sajnálom, jó? SAJNÁLOM, CSAK NE BÁNTALMAZZ!"
"Engesztelj ki!"
"Jó, elviszlek délután enni.. én állom, oké?"
"Na, így már mindjárt más!" mosolyogtál rá boldogan.
És végül elmentetek enni. Visszautasítottad Todót, hiszen tudtad, hogy Denki sosem akarna neked rosszat. Minden olyan volt, amilyen mindig is. Viccelődtetek, kibeszéltetek mást, kicikiztétek egymást. Aztán haza kísért.
Este felé lefekvéshez készülődtél, de láttad, hogy a dinka Pikachu írógat.
PikaDinka⚡: T/N..
T/N: mi az?🤨
PikaDinka⚡: tetszik neked jelenleg valaki?🤔
T/N: nem..
PikaDinka⚡: tetszik valaki?
T/N: N E M
PikaDinka⚡: tetszik valaki?
T/N: JÉZUSOM DENKI, NEM! MIÉRT KÉRDEZED MEG ENNYISZER?🤬😠
PikaDinka⚡: addig kérdezem, amíg az én nevemet nem írod..
T/N: ????
PikaDinka⚡: hazudtam egy kicsit.. az a helyzet, hogy..
T/N: H O o G Y ?😱😱😱
PikaDinka⚡: szereltek.
T/N: MI A FASZ? DENKI, MIRŐL BESZÉLSZ? MIT SZERELTEK?
PikaDinka⚡: argghhh... mondom.. szereltek.
T/N: még egyszer leírod, hogy szereltek...
PikaDinka⚡: fszom, hogy nem tudod elírni. SZERETLEK.
T/N: szeretsz?😱 kit?😱
PikaDinka⚡: ÉS MÉG ENGEM HÍVSZ DINKÁNAK? TÉGED. TÉGED T/N!
T/N: mondjak valami újat?
PikaDinka⚡: mondj.
T/N: szereltek, itt is.
PikaDinka⚡: szóval.. ez kölcsönös?
T/N: igen.. szereltek.
PikaDinka⚡: én is téged
