Megtaláltuk Brendat és Thomast.
Igaz hogy az utóbbit teljesen lerészegedve és kiütve.
Marcus mindent elmondott. Legalább is ami nekünk kellett. Igaz hogy Jorge félholtra verte, de legalább elmondta ami kellett.
Marcustól lenyúlt autóval mentünk el a hegyekig. És igen. Tizenketten próbáltuk magunkat beszuszakolni egy öt személyes autóba. Ennek az volt az erdménye hogy Nora, Rachel és én a csomagtartóban, Luna, Brenda és Teresa prómáltak valahogy megférni Thomas, Minho, Serpenyő és Aris ölében a hátsó ülésen, Newt az anyósülésen, Jorge pedig a volán mögött ült.
Newt felajánlotta hogy üljek az ölébe, de én inkább elsőként bemásztam a csomag tartóba.
A hegy aljánál talán kikkel találkoztunk?
Hát persze hogy Harriettel és Sonyaval. Fegyvert fogtak ránk. Szerencse hogy ott volt Aris mert szitává lőttek volna minket.
De amikor meglátta Newt és Sonya egymás látszott hogy van köztük valami kapcsolat. Nem szerelmi. Inkább... testvéri. Látszott rajtuk egy másodpercre hogy rokonok.
Ekkor eszembe jutott az én öcsém, Daniel. Most biztos élvezi hogy nem vagyok ott.
Mindegy.
Tehát Harriet és Sonya elvezetett minket Vincehez.
Brendáról kiderült hogy elkapta a vírust és bugyant.
(Ki hitte volna. Főleg miután megnézte valaki milliószor Az útvesztő összes részét.)
De szerncsére jött Marry és megmentette Brendát Thomas vérével.
Egy sziklánál beszélgettünk a srácokkal amikor Thomas megkérdezte hogy holvan Teresa.
- Ott van a sziklán.- mutatott a sziklára Newt.
Jó most már sejtem hogy jöhetett létre a Newtesa.
És igen aki arra szavazott hogy Teresa alárul ígyis minket annak gratulálok mert nyert.
Jött a VESZETT, mert Teresa meg invitálta.
Tegnap is ezek a mocskok. Ma is. Ezek egy nap pihenést se hagynak az embernek?
Véres csatát vívtunk, sok áldozattal járt.
Minhot is elvitték.
Szegény Rachel majd megszakadt a szíve.
A tábort is veszettül lerombolta a VESZETT.
Este a romokon hajtottuk álomra a fejünket.
