Bébiszitter. Vagy több? {BEFEJEZETLENÜL BEFEJEZETT}

3.rész

Eijiro pov.

Következő nap megint összekészültem, és indulásra készen teremtem az ajtóban.

-Merre tovább?-jelent megint meg apám.

'Ezt be fogja vezetni?'

-Munkába?-válaszoltam, bár inkább hangzott kérdésnek.

-Szerencséd.-sétált el.

Felhúzott szemöldökkel álltam, majd a fejem megrázva indultam kifele az ajtón.
A Bakugo háznál bekopogtam, ahol a szőke nyitott ajtót.

-Oi, Furahajú.-lépett odébb, hogy be tudjak menni.

-Szia Bakugo.

-Kirishimaa!-ugrált ide a kislány.

-Szia Natsumi.-mosolyodtam el leguggolva hozzá, majd összeborzoltam a haját.

'Kiköpött bátyja.'

-Onii-chant ugye bevesszük a játékokba?

-Mindenképp.

A szőke fiú megcsóválta a fejét.

-Akkor hozzuk anya sminkjeit!

-MIVAN?!-akadt ki a szöszi.

-Naa! Nii-chan, anya sose tudja meg tőlem!

-Kizárt!

A kislány lebiggyesztette a száját és bociszemekkel nézett Bakugora.
Az említett megforgatta a szemeit és felemelte a kislányt.

-Most, az egyszer.-szótagolta-És ha bárki tudomást szerez róla büntit kapsz. Téged meg elverlek.-nézett rám fenyegetően, de csak mosolyogva bólintottam.

Bakugot a kislány úgy kicicomázta, hogy olyat nem látni minden nap.
Ugyanakkor nagyon ügyesen bánik a sminkkel, nagyon szimmetrikus lett a smink Bakugon, ami meglepő egy kis 10 évestől.

Kuncogva néztem a fiút.

Az arcpírtól kezdve a rúzson át a tusvonalig minden van rajta.

A fiú morgott egyet, majd elmosolyodva letepert és kihúzta a szemeimet.
Natsumi meg nevetgélt, hogy mekkora barmok vagyunk.

-Téged is kifesthetlek???-pattogott.

-Ehm...Legyen, de a rúzst ne merd a kezedbe venni!

-Oké!-csapta össze a kezeit.

A végére Bakugoval szakadtunk a nevetéstől, hisz sírva fakadtunk egymás képétől.

-Na jó, te, te gonosz vagy, most ezt lemossuk, majd megyünk kaját készíteni.-mosolygott a húgára a fiú.

'Eszméletlen, hogy a húgával mennyire más...' -mosolyogtam.

Miután (nagynehezen) lekapartuk magunkról a sminknek nevezett vakolatot, elkezdtünk Carbonara-t gyártani.
Főzicskélés után vigyorogva követtem a kislányt, aki estimesét akar hallgatni, úgyhogy rajtam állt a sor, hogy az evészet utáni sziesztájához meséljek neki.
Amint délután 4-kor már elaludt elköszöntem a bátyjától és indultam is haza.
Na nem volt egy jó döntés, hisz anyáék összeesküdtek ellenem, és édesanyám össze vissza kérdezgetett, de mázlim volt, hogy épp hívtak és arrébb mehettem telefonálni.

Katsuki pov.

Miután a Furahajú lelépett, még visszamentem Natsumihoz, és néztem egy kicsit, hogy milyen édesen alszik, aztán lementem a konyhába, ahol rájöttem hogy kicsit ki kéne használni hogy Eijiro konkrétan becsicskult nekem. Gondolkoztam egy kicsit, aztán rájöttem hogy semmi sem lenne jobb, mint egy kevés barackos kosár.

📞Telefonhívás📞

-Ahh, megmentettél anyám kérdései elől!
-Vegyél nekem barackos kosárkákat!
-Huuuh?!?!
-Azt mondtam vegyél nekem es Natsuminak barackos kosárkákat.
-Bakugo...Huh, rendben. Nemsokára ott vagyok...
-Várlak!

📞Telefonhívás vége📞

Jó, hazudnék ha azt mondanám, hogy nincs hátsó szándékom. Meg akarom ismerni, elvégre mégis csak eljátszom hogy a szerelme vagyok! Szóval játszani fogunk. Közbe pedig ehetünk finom barackos süteményt! Szóval, most várok Vörire. Mivel van kulcsa, nem nagyon kell felálnom, be tud ő jönni. Pár perc múlva már hallom is ahogy bejön.
-Itt a barackos sütemény, Katsuki.-sóhajtott egyett.
-Vetkőzz le!-parancsoltam rá.
-Na, nem! Nem fogsz megerőszakolni!-tiltakozott.
-Nem úgy te gyökér! Még maradsz egy kicsit, játszani fogunk, hogy jobban megismerjük egymást.-Eijiro lassan bólintotr, majd vörös arccal elkezdte levenni a cipőjét, és a kabátját.
-Hozd a sütit, és ülj ide!-megtette amit mondtam- a szabály annyi, hogy mondok egy tényt, és te is mondasz egyett. Érted?-bólint.-Remek, kezdheted.
-Öhm...Festett a hajam, az eredeti színe fekete
-Az én hajam eredeti, nincs festve.-mondtam majd kivettem egy barackos kosarat a zacskóból.-Egyél te is, Vöri.
-Hm.-bólintott.-Hobbiból, konyhaművész vagyok.
-Én hobbiból verset írok.
-Uuuu..-csillant fel a szeme-egyszer majd megmutatod?
-Talán Vöri, talán.
-Hmm...következőőő...A suliban majdnem buktam matekból.
-Ch...én mindenból kitűnő voltam.
-Még nem volt párkapcsolatom-nézett el szégyenlősen.
-Chill, nekem se.
-Anyámék azt hitték lány leszek, az eredeti nevem Kirimi lett volna.
-Anyámék egyáltalán nem akartak.
-Édes szájú vagyok.
-Dettó.
-Nem bírom a horrort.
-Én viszont oda vagyok érte!-vigyorogtam rá.
-Kutyás ember vagyok, 8 éves koromban volt egy rottweilerem.
-Én inkább macskás vagyok, bár sose volt cicám.
-Még sose fogyasztottam piát és vagy kábítószereket.
-Én rengetegszer ittam már, bár még sose drogoztam.
-Kiskoromban allergiás voltam minden 2. mosószerre.
-Első szerelmem egy lány volt, 6.-ban.
-7. Évvégi táborba ott felejtettem magam egy tök random csaj osztálytársam mellett estére.
-És még hogy nem drogoztál; Vöri...
-Ch...Középsuli elején, visszahúzódó, és gyenge voltam.
-Én már akkor magabiztos voltam.
-Bakugo..Nem inkább egoista?
-Vöri...fuss!-Hál' istennek Eijiro komolyan vette amit mondtam, mert tényleg elkezdtett futni. Kergetőztünk a nappaliban, míg a végén, elkaptam Eijiro csuklóját, majd lefordítottam a kanapéra, így Ő feküdt a kanapén, én pedig a csípőjén ültem, kezeit, feje felett összefogva.

Ahogy ott feküdtünk, egyszerűen nem tudtam kontrollálni magam. Szemeim egyre csak Eijiro száját voltak hajlandóak nézni.
-Ba-Bakugo...-suttogta, de képtelen volt visszarángatni a valóságba. Egyre csak a száját néztem majd elkezdtem felé hajolni, míg végül pár milliméter volt ajkaink között, amit már nem bírtam, így ajkaimat végleg az övére illesztettem. Nem reagált semmit, én pedig elkezdtem mozgatni ajkaimat. Itt kapcsolt szerintem, mert amilyen gyorsan tudott, ellökött, majd a dzsekijét felkapva kiviharzott. Én meg csak áltam ott, mint fasz a lakodalomban, és néztem a bevágott ajtót....

Huh...Nem tudom hogy vagytok vele skacok (és persze kedves koleganő) de szerintem a vége kicsit depisebb lett. Na mind1.
Macerás volt, de hoztuk a kövi rész is!
A barackos kosár legyen véletek!
Írjátok mindenhova oda hogy #barackoskosár! Meghódítjuk az internetet XD
Na, Öleléééés! Hülyegyerek balra, el! 🐍🐍🐍🐍🐍🐍