A csók után persze Yukino azonnal kirobogott a szobából,és próbált minél távolabb kerülni Kuchiki Byakuyától és a birtoktól. A szíve vadul kalapált nem tudta mit tegyen főleg azok után hogy a férfi csak úgy megcsókolta. Azonnal Yumét kezdte keresni, de a nő most éppen el volt foglalva valami egészen mással, és nem igazán ért rá arra, hogy lazsáljon. Legalábbis ha azt nézzük, hogy éppen a peremvidékre készült kimenni jó pár hónapra.
– Yumeeeee! – hatalmas ordítása még a lányt is megrettentette. – Megfogok halni!
– Yukino ne ijesztgess... mi történt már megint? – csípőre tett kézzel néz rá.
– Azt... azt nem... nem mondom meg! – néz rá paprikavörös fejjel.
– Ha nem mondod meg nem tudok segíteni neked te lüke...
– Hát izé... megcsókolt! – motyogja ki zavartan. – De... de mért csókolt volna meg ha nem azért, mert olvasta a naplómat...
– Bolond lukból bolond szél fúj Yukino...
– De.. ne is beszéljünk erről... te mégis hová készülsz így megpakolva?
– A peremvidékre megyek...
– Csak nem Ukitake az oka? – kérdez rá ahogy lezuttyan a szobában lévő székek egyikére. – Nem kellene megbeszélned vele?
– Ne aggódj miatta... csak feldühít, hogy... ennyire semmibe vesz – felsóhajt ahogy lerogy ő is az egyik székre. – Most inkább azt ecseteljük, hogy te mihez kezdesz most ezután, hogy végre nem csak azt mondta ki hogy szüksége van rád hanem be is bizonyította mert meg is csókolt. Ha még azt is megtudta hogyan is érzel, még inkább azt fogja akarni, hogy ne hagyd itt...
– Az igazat megvallva... nem ellenzi többé, hogy itt hagyjam ha...
– Ha? – kérdez rá a nő és meglepett tekintetét a lányéba fúrta.
– Ha... o... odaköltözöm erre a kis időre a... – nem bírta kimondani, ráadásul még felfogni sem volt ideje, hogy a férfi ezzel a feltétellel engedi el őt.
– Ne már, hogy a birtokra akar cipelni? – a lány igenlő bólogatása megadta neki a választ. – Akkor bizony kellhet egy szexi fehérnemű, hogy el is tudd csábítani a jégherceget, bár szerintem csábítani nem kell de azért... most hogy belegondolok van is egy a szekrényemben ami nem az én méretem... még régen kaptam Shoujitól... de ő sosem tudta a méreteimet – kuncog, ahogy felpattan és elkezd a szekrényében kutakodni. A lány feje megint tűzkatlant játszott, de a nőt ez most nem érdekelte.
– Nemár Yumeeee! Fogalmam sincs mihez kezdjek! Byakuya elolvasta a naplómat amiben minden vele kapcsolatos érzést leírtam, ráadásul most még meg is csókolt én ezt nem fogom túlélni!!! Miféle szexi fehérneműről beszélsz te? Nem jelenhetek meg előtte sehogy máshogy csak kifogástalan állapotú shihakushoban!
– Hát azért alá felveheted, hogy domborodjon aminek domborodnia kell... – vigyorog – Ó meg is van! – vette elő a tűzvörös fehérneműszettet a szekrénye mélyéről.
– Tudtam hogy nem fogsz békén hagyni vele te nő... – sóhajt lemondóan de a feje még mindig vörösen pillog az imént megpillantott fehérnemű együttes felé.
– Naná, hogy nem hagylak... ez azért elkél egy kis kalandhoz drágaság... tessék szépen felpróbálni... – vigyorogva adja oda a lánynak a csipkecsodát.
– De... de hát ez vörös! Hát... nekem fogalmam sincs... nem is tudom Yume... ez...
– A pasik olyanok mint a bikák... meglátnak egy vörös anyagot és máris rávetik magukat! Kanosabbak lesznek mint egy felbőszült bika nekem elhiheted... – vett elő gy másik ugyanolyan már saját méretére készült szettet. – Na ezt már Ukitake adta ide... a fekete és fehér kombináció mellett nekem is van ilyen vörös... – A lány látván, hogy a nő nem hagy neki más választást elbújik a paraván mögé felpróbálni a falatnyi szettet – felpróbáltam a kedvedért de hát ez alig takar valamit! – lépked ki a paraván mögül. – Na? – kérdezi meg, ahogy eltakarja magát nagyjából, elég meztelennek érzi magát ebben a falatnyi szettben.
– Tudtam én hogy úgy fog rád passzolni mintha csak oda született volna rád... – kuncog – Shouji elég merész, hogy tudja a méreteidet... – vigyorog. Elismerően néz végig a lányon majd vállon veregeti.
– Josh... remek akkor én most vissza is öltözöm! – felelte majd visszaslisszolt a paraván mögé.
– Te... miért is nem várod meg, hogy így találjon rád hmmm? A csók már megvolt... legalább folytathatnátok, és neki nem kéne vetkőztetni téged... – vigyorog belesve a paraván mögé – öltözz öltözz de azt a vörös csodát hagyd magadon a többi fehérneműdet pedig szépen kidobjuk... mi ez a nagymamibugyi meg melltartó? – emeli fel.
– Eddig senki előtt nem vetkőztem le! És pasi sem volt a közelemben olyan akinek... NE SZEKÁLJ MÁR! – rántotta ki a lány kezéből a fehérneműjét és inkább elkezdett felöltözni – Ha ő így találna meg akkor viszont temetést is rendezhetsz, mert belepusztulnék! – Vörös fejjel kapta magára a ruháit.
– Csábítóbb vagy mint hiszed Yukino... csábítani tudni kell babám... – mosolyog gyengéden – De... azzal a nagymamis szettel még egy verebet sem tudnál felizgatni... Kuchiki is emberből van nem fából... amikor csak rád pillant tuti feláll neki...
– Jó jó majd beszerzek párat hagyj már ezzel! – fúj zavartan, majd meglepetten pislogott Yuméra.
– Van szabad időm most, hogy nem azt az idegesítő libát kísérgetem ide-oda akit Ukitake a menyasszonyának tart...
– Re... rendben de... – kilépett a paraván mögül – csak Byakuya meg ne tudja mert... ki leszek nyírva! – bár a lány visszaemlékezett a kis beszélgetésükre és elsápadt.
ESTÁS LEYENDO
A Cseresznyevirág Újra Virágzik...?
RomanceKuchiki Byakuya akiről mindenkinek csak a „jégszívű Shinigami" jelző jut eszébe talán mégsem annyira jégszívű? Vajon ki tud majd lábalni a szívét kínzó bajból? Yukino aki e baj forrása, vajon képes lesz kimozdítani a férfit ebből a katatón állapotbó...