Kiütve a föld alá

5

- Kilenckor.

Most háromnegyed van. A pánikom újra visszatért. Negyed óra. Negyed óra múlva a ringbe kell lépnem.

Nem tudok több falatot lenyomni a torkomon. Lucas is befejezte. Visszaviszem mind hármunk tányérját és elindulunk az edző terembe. Az út max két perc, de én legalább két órának éreztem. A lábaim olyanok, mint a spagetti bármelyik percben összerogyhatnak. Szeder érzi rajtam, hogy félek, és egyszerre izgulok ezért egyre közelebb araszol hozzám. Sokkal jobban szorongom, mint a kick-box meccseimen.

A ring körül rengeteg férfi gyülekezik. Hallom, hogy mind összesúgnak. Vagy azt, hogy nem fogom kibírni vagy, hogy be fogok pánikolni. Megfogadom magamnak, hogy egyiket sem fogom megtenni. Tudom, hogyha ez a meccs nem megy jón nem fognak elengedni, de nem is fognak kiképezni. Úgy igazából egyikre sem vágyom. De ha választanom kellene az edzés mellet döntenék.

- Lucas tudnál vigyázni Szederre? – kérdezem és reménykedem, hogy a hangom remegését elnyomta a férfiak duruzsolása.

- Persze. – mondta azzal a magabiztos mosolyával.

- És léci álljatok úgy, hogy lássam Szedret. Megnyugtat, ha érzem, hogy itt van.

- Oké.

A Főnök fellép a zsámolyokból épített emelvényre.

- Figyelem emberek! – Ne kiabált az emberek mégis elhallgattak. – Ki szeretne a lány első ellenfele lenni? – kérdezte.

Remélem, valaki olyat kapok, aki megveti a nők elleni erőszakot. Sok férfi feltette a kezét, mint az iskolában. A Főnök körülnézett a tömegen majd rámutatott valakire, de nem láttam ki az. Ő is fellépett a zsámolyokra nálam úgy húsz centivel lehetett magasabb kigyúrt tüsire nyírt hajú huszonéves srác. Nem tudtam kiolvasni semmit a tekintetéből a mosolya olyan semmitmondó.

- Matt te fogsz küzdeni ellene. A szép kis pofijára vigyázz. A meccs végére maradjon belőle valami. – utasítja a Főnök.

Már le is kezel, csak mert lány vagyok.

- Ringbe! – kiáltja

Az emberek felharsantak a ring rácsát rázták üvöltöttek tapsoltak.

- Sok szerencsét! Ne lássa rajtad, hogy félsz! – Üvöltötte túl a tömeget.

Lefagyva álltam vele szemben. Erre ő megfordít és a lépcső felé lök. Felmegyek, a lépcsőn amint belépek mögöttem már be is csukták a ketrec ajtaját. Belülről sokkal kissebnek tűnik, mint kívülről. Matt félmeztelenre vetkőzve áll előttem támadó állásban. Úgy érzem mintha a ketrec falai egyre beljebb és beljebb szorítanának, egyre közelebb Matthoz. Elkezdek verejtékezni pedig még nem is kezdtük el. Matt semmitmondó mosolya gyilkos mosolyra változik.

- Kezdhetjük emberek? – Üvölti a Főnök

A férfiak éljenezni kezdenek.

- Akkor kezdjük!

A fülembe vér tódul nem tudom, hogy az emberek halkultak-e el vagy csak én nem hallom őket. Matt nem várja meg, hogy én támadjak, először egyből nekem ront. Hasba vágom. Felteszem a kezeimet védekezésbe, mint a bokszolók. Matt ütéseit kivédem. Elkezdek, lábbal mozogni próbálgatom mennyire mozgékony és gyors. Nem rossz, a láb tempója gyenge, de gyorsak az ütései. Még nem támadok, csak védekezek. Megvárom azt a pillanatot, amikor azt hiszi, hogy nem fogok támadni és akkor ütök. Ezt a taktikát kellet mindig játszanom, mert az edzőm szerint nem vittem elég erőt az ütéseimbe ahhoz, hogy az ellenfél védekezésen át is érezze. Nem sok idő telt el mire bekapta a csalit. Egy jobb horog majd ball horoggal megsoroztam. A tömeg éljenezni kezdett. Egy csaj képes lenyomni Matt! Ordibálták. Matt kitért az ütéseim elől majd alul kibújt és mögém került. Megfordultam. Egy jobb felütéssel állon talált. A fejem zsongott csak azt hallottam, hogy Szeder ugat. Egy védekezéssel hárítottam a következő ütését. Szeder még mindig ugatott. Odanéztem Lucas alig bírta megtartani a nyakörvénél fogva. Oda kellet mennem, megnyugtatni. Matt folyamatosan sorozott. Csak az arcomra koncentrált. Ezt kihasználtam és kirúgtam a lábát. Gyorsan a ketrec falához hátráltam.

- Szeder ül! – mondtam neki úgy, hogy más ne hallja meg csak ő.

Lucas meglepődött, hogy már nem húzza Szeder.

Matt felkelt és felém indult. Most nem vártam, meg míg ő elkezd ütni. Megpróbáltam egy felütést, de hárított majd egy szurkálást, de ez sem jött be. Próbálkoztam egy rúgással. Elkapta a lábamat majd kicsavarta és én a földre estem. A hátamra gördültem. Matt a földre akart szorítani, de én gyomron rúgtam ettől megtántorodott pont annyi időre, hogy fel tudjak állni. Most én mentem oda hozzá újabb jobb horog ezt is kivédte. Gyomron vágott. Hátratántorodtam. Matt kihasználta addig sorozott, amíg nem tudtam hátralépni a Falhoz szorított. A szám felszakadt, orromból vér kezdett el folyni. Nem engedett oldalra kimozdulni. Megpróbáltam kirúgni a lábát, de nem ment csak nagyobb terpeszbe állt. Már legalább akkora volt terpesz, hogy átférek a lába közt. Gondoltam megpróbálom leguggoltam majd átugrottam a lába alatt, hogy tompítsam az érkezést bukfenceztem a végén. Matt meglepődött a háta mögé mente, amikor megfordult az arcát kezdtem sorozni. Amikor a védekezését újra fel tudta állítani hátraléptem és egy magasabb rúgással fejen találtam és a földre küldtem. Majd a földön jobb horog és ball horog kombinációival kezdtem el ütni. Ő átfordult és én alulra kerültem. A súlya minden levegőt kipréselt belőlem. Felnéztem az arcára Az ő szája is felszakadt szeme elkezdett belilulni. Egyikünk sem volt jó bőrben mind a ketten ziháltunk. Össze kell szednem magam nem, akarom, hogy a Főnök úgy ítéljen meg, hogy nem vagyok ide való. A lábamat beakasztottam a térdhajlatába és átdobtam magam felett. Minden erőm elveszett alig bírtam felállni. Állásban is szédültem tántorogtam ide-oda. Matt is felállt ő, is mint én lépett ide-oda. Felkészültem a következő támadásra. De amikor Matt elindult volna felém a Főnök megszólalt.

- Elég lesz! – Kiabálta túl a még mindig üvöltő nézőket.

Félelem árasztotta el a testemet. Nem tudtam legyőzni. Most jön az a rész, amikor kijelenti, hogy én és a kutyám megyünk a levesbe. Szeder ennél jobb életet érdemelt volna és sokkal szebb halált.

- Úgy döntöttem, hogy a lány marad. – mondta

A tömeg már nem üvöltött se éljenzett. Kiengedtem a levegőt, amit észre sem vettem, hogy benn tartottam. Egy harminckét fogas mosolyt villantottam Szederre. A mellette álló férfi csúnyán nézett rám. Ezért beleharaptam az ajkamba és próbáltam közömbösnek mutatkozni bár nem hiszem, hogy sikerült. Kiszáradta a szám megnyaltam fémes ízt éreztem nem kellet sok idő, hogy kitaláljam mi az. Oda nyúltam az orromhoz a kezem csupa vér lett. Szívesen beletöröltem volna az overálomba, de tudom, hogy nem kapnék újat. Matt elindult a ring ajtaja felé. A járása megviselt zihált. Kicsit sajnálom, hogy ezt tetem vele. Botladozva, ugyan de elindulok az ajtó felé. A lábaimat nehéznek érzem, alig bírom felemelni jóformán csak, csúsztatom a gumis padlón. Az ajtót kinyitják előttem. Az egyik lépcsőfokon megbotlok és ráesek valakire. Felnézek azt hittem Lucas az, de nem. Egy idősebb férfi fekete hajába ősz szálakat festettek az évek. Kedvesen néz rám, aminek kifejezetten örülök.

- Nézz a lábad elé kislány! – mondja, hangja kedvesen cseng.

Nem tudom, hogy most meg kéne köszönnöm, hogy elkapott vagy bocsánatot kéne kérnem.

- Elnézést!

Elenged én meg fáradtan odacsoszogok Lucashoz. Letérdelek és simogatom Szedret, aki a boldogságtól arcon nyal.

- Köszönöm, hogy vigyáztál rá. – mondom.

- Ügyes voltál! Ma délután én edzek veled. – mondja, de belegondolni is szörnyű, hogy nem feküdhetek a matracomon ezek után.

- De hát ez nem számít egy edzésnek? – próbálok alkudozni

- Nem. Gyengék az ütéseid.

- Úgy tűnik lett egy külön bejáratú rabszolga hajcsárom. - mondom neki.

Sziasztok! Itt vagyok az új résszel. Ha tetszik jelezd!

Liza