Minden este ugyan azt álmodom, már hetek óta. Reggel úgy kelek fel, hogy folynak a könnyeim és ráz a hideg.
Álmomban egy holló kitépi a szemeim és megvakulok. A legfélelmetesebb az egészben, hogy mégcsak nem is vérzek. Ez valami rossz ómen lenne? Vagy talán a jövőm mutatja? Talán el kellene mennem egy álomfejtőhöz.
- Már megint elbambumtál. Sosem figyelsz mikor hozzád beszélek! Csak egy kis ideig...
-Igazad van, sajnálom.
-Helyes! Na szóval ott tartottam, hogy az anyósom már megint engem kért meg, hogy vegyek ajándékot a lányá...
*Bumm*
Mi ez? Nem látok semmit! Minden sötét! Mintha fájna az oldalam. Hmm? Ez vér?! Olyan állaga van. Oh! Ott egy ajtó, amiből fény szűrődik ki. Vajon hová nyílik?
Milyen szűk kis folyosó! Hé! Az ott nem én vagyok?! Miért van mindenki körülöttem? Az oldalamból folyik a vér... Azok a bordáim! Én... Én meghaltam? Nem lehet! Még annyi dolgom van az életben! Nem halhatok meg! Még túl korai! Mégis mi a fene ölt meg?
-A buszba bele rohant egy kamion. Nem te vagy az egyetlen, aki meghalt. Gyere! Elkísérlek a következő életedbe.
Minden este ugyan azt álmodom, már hetek óta. Reggel úgy kelek fel, hogy folynak a könnyeim és ráz a hideg.
Álmomban a bordáim átszúrták az oldalam és csak folyik a vérem. Ez valami rossz ómen lenne? Vagy talán a jövőm mutatja? Talán el kellene mennem egy álomfejtőhöz.
