Csendes éjszaka volt. A telihold ezüst sugarai fátyollal vonták be Konoha épületeit, földöntúli derengésbe vonva ezzel a falut. Ám voltak helyek ahová nem ért el a sápadt égitest megnyugvást hozó fénye. Ilyen volt az ANBU főhadiszállásának tanácsterme is, ahol három alak tartózkodott. A Sandaime Hokage szánakozva nézte az előtte térdelő fiút. Itachi a fejét lehajtotta, tartásában a dac legkisebb jelét sem lehetett felfedezni. ANBU egyenruhát viselt, arcát pedig maszk takarta, így a teremben lévők nem láthatták az érzelmeit. Hiruzen képtelen volt megérteni, hogy miért mindig az olyanoknak kell a leginkább szenvedniük akik a legkevésbé sem érdemlik meg. És mégis, most nincs más választása ha megakarja védeni Konohát. A falut melyért oly sok ninja adta életét. A kérdés egyszerű: A teljes falu, vagy egy shinobi?, a válasz úgyszintén, mégis a Hokage nem tudta, hogy mit tegyen. Pedig Danzounak igaza volt, mint mindig, ennél jobb megoldást keresve se találnának, ezzel pedig nem lehetett vitatkozni. Kiírtani a fenyegetést, közben pedig szerezni egy kémet. Tökéletes terv. Hiruzen sosem értett egyet a fiatal Uchiha katonás hozzáállásával, ezt gyakran hangoztatta is, és a sors iróniája, hogy most neki kell egy ilyen utasítást kiadnia a fiúnak. Danzoura pillantott, aki tőle nem messze áll. A terem ezen részére már nem ért el a gyertyák halvány fénye, így szinte nem is látta a férfi vonásait az árnyak között. Ennek ellenére is pontosan tudta, hogy hogyan néz most a tanácsos Itachira. Megelégedéssel. Danzou elégedett volt a tervvel és magával az előttük térdelő Uchihával is. Néha egyenesen undort váltott ki belőle a a férfi ezen oldala, máskor, mint most is, irigyelte a hozzáállását. A Hokage bármit megadott volna azért, hogy enyhítse a a saját lelkét mardosó bűntudatot, de pontosan tudta: Valószínűleg élete végéig kísérteni fogja ez a nap. Tekintete ismét az ANBUra vándorolt. A fiatal shinobi még mindig ott térdelt. A Hokage kíváncsi volt, hogy vajon mit gondolhat most, ám semmit nem tudott leolvasni a tartásáról. Hosszú csend után végül nagy levegőt vett és megszólalt:
-Uchiha Itachi. A feladatod az Uchiha klán teljeskörű megsemmísítése, majd beépülés az Akatsuki nevű bűnszervezetbe.
-Hai!-érkezett a teljesen érzelemmentes válasz.
-A feladatodat a Sárkány rejteki fogoly, Dragoo Solen fogja segíteni, aki itt bizonyíthatja majd, hogy megérdemli a bizalmunk.-vette át a szót Danzou, s mint ha varázsszó lett volna, az ajtó kitárult és két ANBU lépett be rajta akik egy kis alakot kísértek. Közelebb érve Itachi megfigyelhette társát. A fiú fiatal volt. Szörnyen fiatal. Haja kócos volt és összetapadt az alvadt vértől, színét csak megtippelni lehetett. Arcát horzsolások és kisebb vágások borították. Lehetetlenül zöld szemeiben ismeretlen tudás ígérete csillogott.
-A kölyök kap fegyvert és indulhattok.-jelentette ki Danzou, majd intett az ANBUknak, akik közül az egyik a saját wazashiját nyomta a gyerek kezébe. Hiruzen csak csöndben figyelte az eseményeket. Más esetben zavarta volna, ha Danzou maga kezd el irányítani, de most nem bánta. Biztos volt benne, hogy ha most meg kéne szólalnia nem találná a hangját. Nem tehetett mást, csak figyelte ahogy a két fiatal, talán utoljára hagyja el ezt a termet.Az Uchiha rezidencia a faluhoz hasonlóan néma volt. Ilyenkor már senki sem járta az utcákat, maximum egy-két kóbor macskával találkozhatott az ember. Az éjszaka csendéletét most azonban két, háztetőről háztetőre ugráló alak törte meg. Némán haladtak, ügyesen kikerülve az ágakat és leveleket melyek az útjukba kerültek, hogy még csak egy apró reccsenés se árulhassa el ittjártukat. Az Uchiha birtokot elérve megpihentek egy háztetőn. Innen belehetett látni a teljes rezidenciát és a falu egy részét is. Percekig csak álltak és élvezték az éj nyugalmát. Mind a ketten jól tudták: ezen éjszaka után tömegek vére fog a kezükhöz tapadni. Nem mintha nem öltek volna ezelőtt. Az Uchiha még jól emlékezett az első gyilkosságára egy bandita képében. Genin volt még akkor, a csapatával volt küldetésen. A feladatuk egyszerű volt, csak egy öregúr kertjét kellett rendbe tenniük. Ám ekkor banditák támadták meg a kis falut, amit nem hagyhattak szó nélkül. Itachit még hetekkel az eset után is a halott férfi képe kínozta. Azóta persze hozzászokott a holttestek látványához, ez is a shinobi lét része volt. Ez viszont most teljesen más téma. Nem ártatlan életeket megkeserítő gonosztevőkről volt szó, hanem a családjáról: azokról akiket a legjobban szeretett. De hisz shinobi vagy, Itachi! A falu pedig mindennél előbrevalóbb. A szüleidnél, az öcsédnél, a melletted álló fiúnál, önmagadnál.-gondolatai megnyugtatták. Igen, ő most Konoháért cselekszik, azért a faluért amire feltette az életét mikor ninja lett belőle. A Dragoora nézett. Amaz türelmesen várta felettese parancsát.
-Igyekezz álmukban végezni velük. Nincs kegyelem.-suttogta Itachi eltökélten. A fiú csak egy bólintással vette tudomásul a feladatát, majd mindketten elindultak. Árnyként suhantak végig a házakon, habozás nélkül átvágva férfiak, nők és gyerekek torkát. Az utolsó ház előtt a feketehajú megtorpant.
-Ide egyedül megyek.-suttogta az Uchiha, majd határozott léptekkel indult meg az épület felé, ahol felnőtt. Csak majd tíz perccel később tért vissza. Egy újabb ruháját tarkító vérfolt jelezte, hogy sikerrel járt. Nem nézett Solenre, nem akarta, hogy lássa a pillanatnyi gyengeségét. A Dragoo pedig nem kérdezett, csak várta, hogy társa összeszedje magát. Ekkor egy kétségbeesett hang szelte át a levegőt:
-Anya! Apa! Nii-san!-a rab fiú azonnal a fegyveréhez kapott és már indult volna meg a hang irányába, de Itachi megállította.
-Ne! Ezt majd én elintézem. Te menj vissza jelentést tenni. Nem soká én is megyek.-adta ki az utasítást a holló, majd visszaindult a ház felé. Solen másodpercekig csak figyelte az Uchiha távolodó alakját, próbálva kitalálni, hogy min jár az esze. Mivel kapitánya nem nézett vissza és nem mondott semmi mást sem, visszaindult az ANBU főhadiszállás felé. Nagyon jól tudta, hogy valószínűleg nem látja többet Uchiha Itachit. Legalább is a következő találkozásukkor már nem egy oldalon fognak harcolni.
ESTÁS LEYENDO
Panther - Naruto ff [Átírás alatt]
Aventura-Ki vagy te?-kérdezte remegő hangon a földön térdelő férfi. A shinobi óriásként magasodott fölé, arcát maszk takarta, ruháját pedig sötét foltokban tarkította a vér. Hosszú hallgatás után végül úgy döntött, hogy belemegy a játékba: -Senki. Nincs nev...