Panther - Naruto ff [Átírás alatt]

Figyelő szemek

Pár perccel korábban

Hiruzent kopogás hangja szakította ki a végtelen papírmunka mókuskerekéből. Kiszólt az érkezőnek, hogy bejöhet, mire az ajtó kinyílt és egy ANBU öltözetet viselő shinobi lépett be rajta.
-Áh Solen, örülök, hogy megkaptad az üzenetem -mosolygott rá szívélyesen a Hokage a fiúra. Amaz csak biccentett: mindketten pontosan tudták, hogy csak akkor tudta volna elkerülni Sandaime levelét, ha meghalt volna mielőtt az utána küldött féltucat ANBU megtalálja. Most pedig itt állt az öreg vezető előtt és kérdőn nézett rá. A Hokage Dragoo Solenként kereste őt, nem pedig mint Panther, így nem érezte szükségesnek, hogy letérdeljen. Hiruzen intett az asztala elé elhelyezett szék felé, jelenve a fiúnak, hogy üljön le.
-Nem is húznám sokáig a szót, már biztosan érdekel, hogy miért rendeltelek ide -kezdte a Hokage. A Dragoo nem szólt, így folytatta:- A hozzád beosztott csapatról lenne szó. Gondolom már elolvastad az aktákat amiket kaptál -Solen bólintott- Remek. Akkor már tudod, hogy mennyire fontos is a küldetésed. A csapatban két tag is van, akikre különös figyelmet kell fordítanod. Az egyik Uchiha Sasuke. Akkor 13 évvel ezelőtt mikor te és... -a Sandaime megköszörülte a torkát- Nos, a lényeg, hogy Sasuke bosszút esküdött a bátyja ellen, ez érdekében pedig bármit képes lenne feláldozni. Kakashi beszámolói szerint nem példanélküli, hogy a csapatmunkát figyelmen kívül hagyva önálló akciókba kezd. Ami pedig még fontosabb, hogy ő az utolsó rendelkezésünkre álló Uchiha. Képzelheted hogyan hatna a morálra, ha Konoha egykori legerősebb klánja és véröröksége véglek kihalna. Ezt természetesen nem hagyhatjuk. Főleg, hogy az utóbbi időben Orochimaru ismét egyre aktívabb... Okunk van feltételezni, hogy a Sharinganra akarja rátenni a kezét, a chuunin vizsga pedig remek alkalmat kínál a tervei megvalósításához. A dolgod tehát, hogy megakadályozd, hogy Sasuke bármiféle bajt keverjen a bosszúhadjáratával, és hogy ezen keresztül védelmezd őt. -magyarázta Hiruzen. Solen egy bólintással vette tudomásul az elhangzottakat. -Aztán ott van a csapat másik fiúja, Uzumaki Naruto, a Kyuubi jinchuurikije. Igazán életrevaló kölyök, volt szerencsém hozzá személyesen is. De amilyen remek hangulatú, olyan felelőtlen is, pedig még maga sincs tisztában a saját korlátaival. Ez persze csak a kisebbik baj, amíg csapattársai kihúzzák őt a csávából addig nyugodtan szemet hunyhatunk efölött. Ám úgy látszik, hogy a Yondaime Hokage álltal készített elzárópecsét fokozatosan gyengülni kezdett, a legutóbbi komolyabb küldetésük során a Kyuubi chakrájának egy része is előtört. Naruto jelenleg nem rendelkezik elég tudással és önfegyelemmel ahhoz, hogy képes legyen irányítani ezeket a kitöréseket, ezért a te feladatod, hogy elsősorban megakadályozd, szükség szerint pedig elhárítsd a bajt.-fejezte be a Sandaime.
-Értettem, Hokage-sama.-válaszolta a shinobi egy biccentés kíséretében.
-Remek. Az lenne a legjobb, ha még a vizsga előtt találkoznál a csapatoddal, felmérnéd a képességüket és megismerkednél velük egy kicsit. Amellett, hogy így könnyebb lesz majd az együttműködés, biztos vagyok benne, hogy neked is jót fog tenni ha korodbeliekkel töltöd az időt.-mosolyodott el Hiruzen.
-Már megbeszéltem Kakashi-sannal egy találkozót, ahol megismerkedhetünk egymással, valamint egy edzésüket is megnézem.-felelte Solen. A Hokage elégedetten bólintott a fiú előrelátása miatt, de nem tudta nem észrevenni, hogy mondanivalójának második részét a shinobi teljesen figyelmen kívül hagyta. Úgy döntött, hogy nem húzza tovább egyikük idejét sem, így könnyedén az ajtó felé intett. Az ezüst hajú szavak nélkül is megértette, hogy el van bocsátva, így egy biccentés kíséretében elhagyta az irodát, hogy aztán a Hatake Kakashival megbeszélt hely felé induljon. 

A három geninnel találkozva nem lepte meg a nem éppen barátságos hangnem. Az, hogy valaki ilyen fiatalon lett ANBU tag példanélküli volt, ráadásul most úgy osztották be Solent a csapat mellé, mint jounin szintű kísérőt. Tehát ideiglenes csapattársai bizalmatlansága érthető volt, és a Dragoo csak reménykedni tudott benne, hogy ez nem fogja befolyásolni az együttműködésüket, ezzel is tovább nehezítve a dolgát. Az edzőpályára érve Kakashi elmondta a tanítványainak a feladatukat, miszerint próbálják meg legyőzni őt. Solen az edzőpálya szélén, egy fának támaszkodva figyelte ahogy a geninek nekitámadnak a Hatakénak. Azt már a találkozásuk pillanatában látta, hogy van lehetőség a három fiatalban, de a mozdulataikat figyelve csak még inkább bebizonyosodott a feltételezése. Sorban kezdte kielemezni a viselkedésüket. Először is ott volt Uzumaki Naruto. A bemutatkozása egyértelműen arra az alakra emlékeztette Solent, amit a Hokage is lefestett neki a szőkéről beszélve. Ám ahogy elkezdték a harcot mintha kicserélték volna. Harcmodora vad volt, elsősorban közelharcra épített, a Kakashi elleni hiányosságait pedig árnyékklónokkal pótolta. Kétségtelenül volt jópár vakmerő lépése a senseijével szemben, ám a klónjai segítségével mindig kiszabadította magát a szorult helyzetekből. Uchiha Sasuke szőke társával szemben megfontolt volt, igyekezte megtartani a távolságot a Hatakétől, és elsősorban távolsági jutsuk segítségével próbálta sarokba szorítani az ellenfelét. Magatartását tekintve a fiú arcán állandó komolyság látszott, szemeiben jéghideg elhatározás csillogott, de ezzel együtt az is látszott, hogy mennyire keveset gondol a csapattársairól. A csapat harmadik tagjáról – akiről Solen a legkevesebbet tudott – egyértelműen lerítt, hogy nem kapott megfelelő képzést. A Dragoo nem ismerte az Akadémia módszereit, de abban biztos volt, hogy a két fiú sem az iskolapadban erősödött meg. A lány – az aktája szerint Haruno Sakura – átlagon aluli chakra mennyiséggel rendelkezett, és sebességben is lemaradt társaitól. Ennek ellenére Solen a többiekhez hasonlóan benne is látta a potenciált, bár kevés chakrája volt, de amellett látszólag tökéletes kontrollja, így ha megfelelő kezek közé kerül, akkor remek shinobi válhat belőle, akárcsak Narutoból és Sasukéból. Az ezüst hajú most Kakashi felé pillantott. Egy ideig dolgoztak együtt, mikor még a Hatake is ANBU tag volt, így Solen tudott a jouninról egy-két dolgot, de nem volt biztos benne, hogy mennyire is veszi komolyan a csapatának kiképzését. Nem mintha az ő dolga lett volna, bár kétségtelen, hogy Konoha nagy lehetőségtől esne el, ha hagynák ezeket a fiatalokat elkallódni. Közben a többiek befejezték a harcot, a geninek természetesen egy újabb vereséggel tanárukkal szemben. Kakashi elköszönt a csapatától, akik el is indultak haza felé, majd a még mindig támaszkodó fiúhoz lépett.
-Nos?-pillantott a Hatake az ANBUra.
-Nos?-kérdezett vissza Solen, majd megvonta a vállát-Sikerült valamennyire megismerni a harcmodorukat és őket magukat is. Úgy gondolom nem lesz probléma.
Kakashi egy pillanatig csak nézte a fiút, majd biccentett és magára hagyta őt. 

Az ezüsthajú mostmár teljesen egyedül volt a mezőn. Lassan odasétált a küldetésben elesett shinobik emlékművéhez. Ujjaival gyengéden simította végig a kőbe vésett neveket, majd egynél megállt. Hyuuga John. Pillanatokig csak nézte a már meg-megkopott faragást, majd lehunyta a szemét. Ők ketten is pontosan ilyenek voltak annak idején. Magabiztosak, elhivatottak, de mindenekelőtt gondtalanok. Kezét most leeresztette és felnézett az égre. A nap már lemenőben volt, utolsó sugarai vörösre festették Konoha házait. A Dragoo sóhajtott, majd arckifejezése újra visszatért a szokásos érzelemmentes valójához. Gyors léptekkel indult vissza az ANBU főhadiszállására, maga mögött hagyva az emlékit és érzelmeit. Ő egy shinobi, akinek nincs szüksége ehhez hasonlókra.