Amint felértem a szobámba, becsaptam az ajtómat, de olyan erővel, hogy azt hittem kiesik az üveg belőle. Bár jelen pillanatban az se érdekelt volna. Egyszerűen elegem van. Nem igaz, hogy sose enged el sehova. És Angélának mégis mit fogok mondani? Hogy bocs, de anyám túlságosan félt ahhoz, hogy elengedjen veletek? Hát, ha ezt így elmondanám, szépen el is áshatnám magam. Nevetséges ez az egész helyzet. Legalább mondaná el, hogy mégis miért félt ennyire. Legalább adna valami okot. Mindig, mindent lerendez azzal, hogy túl kicsi vagyok még. És ez az egészben a legkiakasztóbb. Értem én, hogy 12 vagyok, de meg tudok érteni dolgokat. Nem kell fogyatékosként kezelni. Komolyan mondom, azt várom, hogy mikor kezd el nekem gügyögni, mint a kisbabáknak.
Közbe persze hallottam, hogy anya lent mondogatja a magáét. Ó persze, felhívta apát, hogy elmondja, milyen egy elcseszett gyerek vagyok. Nem hallom mit beszélgetnek, de jobb is. Csak mégjobban felidegesíteném magam. Inkább hallgatok valami zenét. Az mindig lenyugtat. Olyan jó, amikor találok valami olyan zenét, ami leírja az érzéseimet. Akkor legalább úgy érzem, hogy valaki megért. Valaki tudja, mik kavarognak bennem.Később anya szólt, hogy menjek le vacsorázni. De nem érdekelt. Nem akartam lemenni. Mivel semmi életjelet nem adtam, hallottam, hogy sóhajt egyet, és megindul a lépcsőn felfelé. Mikor felért, kinyitotta résnyire az ajtómat. Úgy tettem, mint aki nem veszi észre, és tovább rajzolgattam. Ekkor odasétált hozzám, és kezét a vállamra tette.
-Tudom, most nagyon haragszol, de ha megtudod miért teszem ezt, rá fogsz jönni, hogy nagyon félreértetted ezt az egészet.-mondta.
-De mégis mikor fogom megtudni?-kérdeztem kissé felháborodva.
-Amint eljön az ideje.-amint ezt kimondta, én csak fújtattam egyet.-Tudom, mit érzel most. Hogy sosem értelek meg, ráadásul mindig csak féltelek. De tényleg meg van rá az okom. Nem engedhetem, hogy bajod essen. Neked nem szabad, hogy bajod essen. Neked nem..-mondta.-Neki sem szabadott volna..-tette hozzá szinte némán.
YOU ARE READING
Vissza a múltba /SZÜNETEL/
RandomEgy lány, aki egy baleset végett visszakerül a múltba. Hogy reagál erre? Rájön egyáltalán? És mit fog tenni ezután? Az emlékek szépen lassan beugranak neki, de vajon el fogja hinni?