Vasárnap délután a szüleim hazaértek a hétvégi kiruccanásról, így már nem kellett otthon vigyáznom a húgomra.
Este felé kimentem a Harbour melletti kis parkba. Magam mellé tettem a dalszöveges füzetemet és kezembe vettem a gitáromat. Ebben az 1 hét alatt olyan sok érzés kavargott bennem, hogy muszáj volt kiírnom magamból és eljátszani. Néha akadt közönség, akik mosolyogva mentek el mellettem vagy megálltak és néztek.
Egyszer oldalra néztem és feltűnt egy közeledő alak, Ashton. Komolyan ez mindenhol ott van! Mellette sétált egy másik szőke srác.
Egyre jobban közeledtek felém, a szívem meg egyre hevesebben dobogott. Miért kell ilyen dögösnek lennie?
- Szia! - mosolygott rám, a haverja meg intett.
- Sziasztok! - néztem fel.
- Mostanság mindig összefutunk, milyen furcsa. - jegyezte meg a dobos.
- Micsoda véletlen. - nevettem fel.
Közben a másik srác bemutatkozott. Luke Hemmings-nek hívják, így már beugrott, hogy a bandában játszik ő is. Azért volt ő nekem ismerős. Most már muszáj lesz utánanéznem a bandának. Ashton és Luke leült mellém és a füzetemet kezdték el lapozgatni, amit 10 percig kéregették, majd Ashton kikapta a kezemből. Feladtam a küzdelmet, most már mindegy volt. Már így is beégtem.
- Hű, ezek nagyon jók. - néztek fel a füzetből.
- Hát, köszi. - vakartam meg a halántékomat zavartan.
Hirtelen 3 visítozó lány kezdtett el felénk futni, vagyis a srácok felé. Konkrétan rájuk ugrottak és képet akartak meg aláírást. Fejemet fogva vártam, hogy mikor hagyják abba a sírdogálást és a síkitozást. Az én sérült fülem még jobban megsérül. Hahaha.
Mikor elmentek, Luke-nak eszébe jutott egy számára zseniális ötlet.
- Valamelyik nap felénekelhetnéd nekünk, vagy akár most is. - tapsolta össze a tenyerét.
- Hát ezek elég szarok. - mondtam ki.
- Csak van egy jó ezek közül. - győzködött Ashton.
Vállamat vonva beleegyeztem, majd eszembe jutott egy saját szerzemény, amit nagyon imádok. Elkezdtem pengetni a húrokat, majd az éneket is becsatlakoztattam. Ashton törökülésben dobolt a térdén, közbe vigyorogva nézett rám. Luke-on is láttam, hogy tetszik.
- Imádom! - közölte a csokis cappuccino-s.
- Király dal! - tartotta felém a tenyerét Luke, hogy belepacsizzak.
Vigyorogva vettem tudomásul, hogy mindkettőjüknek tetszett a szerzeményem. Majd' kiugrottam a bőrömből.
