Komolyan nem tudom, hogy csinálja, de megbolondít engem a mosolyával és a kék szemeivel. Úgy érzem rabul ejt, pedig alig ismerem, egyáltalán nem ismerem. Ahogy ő sem.
Ashton másnap értem jött, hogy találkozzak a banda másik felével és remélhetőleg felveszünk egy dalt.
Kiskorom óta ez a legnagyobb álmom, hogy énekesnő legyek, de mindig féltem önmagamtól, hogy hátrány lehet a hallásom miatt. Ahogy most is kételkedek.
- Szia. - nyitotta ki nekem az anyós felüli ajtót, ahova beültem.
Megkerülte a kocsit és ő is beült a kormány mögé. Mosolyogva rám nézett, majd benyomta a rádiót.
- Imádom ezt a számot! - hallottam meg Ed Sheeran hangját. Halkan dúdolgatni kezdtem.
- Jó ízlésed van. - jegyezte meg.
- Aki tud, az tud. - vontam meg a vállam, mire halkan felnevetett.
10 perc múlva egy nagy épület előtt állt meg, állítólag a stúdiójuk. A bejárat előtt volt egy porta, ahol szokás bejelentkezni, de a nő látta, hogy csak Ashton, így tovább mehettünk. A hosszú folyosón végig mentünk, ahol egy lift várt ránk. Beszálltunk, de nem voltunk egyedül. Egy szőke nő állt bent, aki vigyorogva üdvözölte a srácot.
- Szia Ashton! - nyávogott a csaj. Alig lehet idősebb nálam egy pár évvel.
- Helló! - köszönt vissza a kék szemű.
- Jó újra látni, így a buli után. - vigyorgott a srácra. Ashton zavarában a hajába túrt és rám nézett, hogy mit reagálok.
Mi a a francról beszél ez a csaj? Talán az este hátralévő részét együtt töltötték? Bele se merek gondolni...de nagyon úgy tűnik, hogy erről van szó. A csajnak szó szerint csorgott a nyála.
- Ahan. Remek. - mondta Ash.
A lift megállt a 3. emeleten, és a csaj kiszállt. Észrevehetően a srác megkönnyebült, hogy nem szívtunk vele több oxigént.
A liftezés további részében néma csendben vártuk, hogy felérjünk a 9. emeletre. Kínos csönd volt. Nagyon kínos csönd. Egyszer láttam, hogy szóra nyitotta száját, de inkább nem mondott semmit, ahogy én se. Amúgy is, nem az én dolgom és nem vagyunk együtt. Szóval semmi közöm hozzá.
A liftből kiszálltunk, majd jobbra mentünk a legutolsó ajtóhoz. Kinyitotta nekem az ajtót és 3 srác nézett ránk.
- Üdv a rezidenciámban. - tárta szét a karját egy sötét barna hajú srác, majd az ismerős srác, Luke fejbe vágta egy lufival (?) .
- Tévedsz kis apám, ez az enyém. - vágta mégegyszer fejbe a lufival.
A kanapén meg nevetett egy zöldhajú srác a többieken, teli pofával.
- Idióták. - nevetett fel Ashton, majd ráugrott a zöldhajúra.
Fejemet fogja nevettem rajtuk, amiért nem normálisak. Egy játszóházba kerültem. Pár perc után abbahagyták az ökörködést, majd minden szem rám szegeződött.
- Michael vagyok. - intett nekem a kanapén fetrengő srác, aki próbált megszabadulni Ash-től.
- Én meg Calum. - üdvözölt a barna szemű.
- Olivia. - biccentettem nekik. Luke-nak meg Ash-nek már nem kellett bemutatkoznom.
