Chapter 5

29 3 0
                                    

- Na szóval, - csapta össze tenyerét Ash - eljátszod nekik is a zenédet? - nézett rám gyönyörű kék szemeivel. 

- Igen. - vettem le róla a szemem, majd megláttam a falra támasztott gitárt, amit a kezembe kaptam. Mike felült a kanapéról, hogy helyet szorítson nekem. Leültem, a gitárt gyorsan behangoltam, addig a srácok körbeültek és kíváncsian vártak rám. A húrokat lefogtam, majd megpengettem őket. A szememet izgatottan lehunytam, hogy ráhangolódjak, majd elkezdtem hozzá énekelni. 

Ez egy nagyon érzelmes dal, amibe beleöntöttem minden érzésemet és gondolatomat a fájdalmas szerelemről. Nagyon fájdalmas szerelemről. 

Szememet kinyitottam, kíváncsian figyeltem a srácok reakcióit, hogy mit vált ki bennük. Láttam, hogy Mike eléggé elmeredten hallgatta dalt, talán ő is átérezte, ahogy Calum arcán is észrevettem, vegyes érzelmek játszottak az arcán. 

- Ez csodálatos, még mindig. - mosolyodott el halványan Luke. 

- Hű. - mondta Cal - Azt hiszem, tudom mit akarsz ezzel közölni a dallal. - biccentett elismerően. 

A többi srác is egyetértően bólogatott, én meg pirultan ültem a sok pozitív véleménytől. Nagyon boldog voltam, hogy ennyire tetszett nekik. Ezt a dalt sose játszottam el senkinek, csak nekik. 

Később a srácok felajánlották, hogy velük dolgozhatnék ezzel a számmal ha én is akarom és később lehetne egy klippet is forgatni. Gondolkodás nélkül belementem az ajánlatban, mert miért ne? Végre egy nagy álmom válna valóra. Egy dalt felvenni és még klippet is forgatni belőle. Remélem ezt nem csak álmodom! 

Luke kijelentette, hogy most magunkra hagynak Ashtonnal, a srácokat meg kikergette a szobából. Nevetve néztem, hogy elég feltűnően csinálta. A dobos zavartan megfogta a fejét és gondolom szegény Luke-ot szidta magában. Ekkor jöttem rá, hogy csak ketten maradtunk. Ajaj, miért csinálta ezt Luke??

- Azt se tudja mit beszél ez. - legyintett egyet, mire én halkan felnevettem.

- Nagyon jófejek és közvetlenek. - mosolyogtam rá, közbe a térdem elkezdett remegni, ahogy leült mellém. 

- Az én kis családom. - mosolygott el ő is. 

Zavartan néztem le a gitárhúrokra és azt kezdtem el bámulni, már nem merek ránézni, annyira megszédít! 

Hirtelen hajamon éreztem a tappintását, és feltűnt, hogy csak a hajamat akarta hátrasöpörni a fülem mögé, én meg pirulva néztem fel.

- Különlegessé tesz. - mosolyodott el, és a fülemet kezdte el bámulni. Annyira zavarban voltam.

- Nagyon. - mondtam irónikusan, mire felnevetett.

- Ne szégyelld! - rázta meg a fejét.

Zavartan felnevettem, majd mélyen a szemébe néztem és láttam, hogy komolyan gondolta. Nem viccelődött. 

Hallgass meg!Where stories live. Discover now