Kim Jiho vagyok akit egy elmegyógyintézetbe küldtek és egy lelki roncs lettem ott. De egy nap minden megváltozott. Egy fiúnak köszönhetően akit Jung Hoseoknak hívnak.
"Hibáztassa azért, mert nem vagyok tökéletes"
Gyorsan ki választottam magamnak valami elviselhető öltözéket, igaz nem volt sok választásom... de összehoztam.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
-Indulhatunk?-állt ölbe tett kézzel, türelmetlenül az ajtónál. -Igen! -vetettem még is rá egy kedves mosolyt. -Nah és milyen a stílusod? -Hát nem tudom... So sem tudtam izlésem szerint öltözni... -Hát majd most bepótlod! -bámult szakadatlan előre és vigyorgott. -Miért kell neked vigyáznod rám? -Hát, hogy ha valami hülyeséget csinálnál! -nevetett egy jó ízűt. -Nagyon poénos vagy... -Jól van na... Ne sértődj meg! -olyan aranyos hangon mondta, hogy nem tudtam tovább sértődött arcot vágni, szívem egyből el lágyult. Hirtelen kezét kezemen éreztem, de nem tudtam mit reagálni rá, hirtelen elrántottam. Nagyon szokatlan volt érintkezni valakivel, egyáltalán nem voltam hozzá szokva. Mikor kezem hirtelen elrántottam rápillantottam Hoseokra aki megbánó és szomorú arc kifejezést vágott. -Ne haragudj... Nem tudom, hogy kell erre reagálni. -Meg is érkeztünk! -terelte gyorsan a témát ami kissé rosszul esett. Ahogy kiszált a kocsiból röktön ajtót nyitott nekem is. -Hölgyem! -Ahhjj... Hagyjuk már... -nevettük elmagunkat. -Hova szeretnél menni először? -Hát tudod... -vakartam meg tarkómat. -Nem nagyon vagyok jártas ebben... -Nyugi segítek! -simogatta meg a vállam ami felettébb jó érzés volt. -Szerintem ez az egyik legjobb! -húzott kezemnél fogva be egy üzletbe. Hatalmas választék tárult elém. -Jiho! -Tessék? -Ez itt a tiéd! -vett elő zsebéből egy bank kártyát. -Ez az enyém? -lepődtem meg. -Igen! Minden pénzed rajt van! -mondta és egy mosoly kiséretében kezembe nyújtotta. -Fhhu szupi!!! Segítesz igaz? -Hát persze! -és azzal bele is kezdtünk a vásárlásba először össze állított nekem egy szetett amit fel is próbáltam.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
-Nah? -tettem fel a kérdést ahogy elhúztam a függönyt. Hoseok végig mérte összes porcikámat, amitől egy kicsit zavarba is jöttem. -Gyönyörű vagy! -mondta és szemeimbe nézett. Erre én megint elpirultam míj meglepő. -Nem is... -kaptam arcomhoz. -De! -állt fel határozottan és igazított sapkában majd hajamba bele simított. -Gyönyörű vagy... -nézett mélyen sötétbarna szemeivel az enyémbe. Egy pár másodperc múlva felszállt a rózsaszín köd. -Nah akkor most te válasz magadnak ruhát! -törte meg zavarodottan a szerelmi pillanatot, amit lehet csak én éreztem annak. Elmentünk és egy kicsit az ő segítségével kiválsztottam a saját ízlésem alapján a ruhákat.
